Bemutatkozni Európa számára

2020.01.11. 07:00

Navracsics Tibor kormánybiztos a történelmi lehetőségről, a térségi együttműködésről

Gyerekkorom óta meggyőződésem, hogy Veszprém európai jelentőségű város, mondta Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa.

Balla Emőke

20200109 Veszprém Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa Fotó Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló

Fotó: Penovác Károly/Napló

December 1-jétől kormánybiztos. Miért csak két évre nevezték ki, holott a projekt 2023 végéig szól?

– A törvény a kormánybiztosok számára maximálisan két évet tesz lehetővé. A kormánybiztosi kinevezés mindig egy konkrét feladatra szól, ami túlnyúlik a két éven, vélhetően meghosszabbítják majd.

Ismét visszatér Veszprémbe. Hogyan fogadta a felkérést?

– Nagyon megtisztelő feladat. Mindazok a szereplők, akikkel együtt kell működnöm, akiknek a tevékenységét koordinálnom kell, az elmúlt öt-tíz év alatt természetes szövetségeseimmé váltak.

Valószínűleg uniós biztosként is figyelemmel kísérte Veszprém pályázati terveit.

– Az EKF cím odaadása az én tárcámhoz tartozott. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én jelenthettem be hivatalosan, 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. A pályáztatási rendszer és a zsűri tőlem teljesen függetlenül működött, semmilyen formában nem szólhattam bele a döntés meghozatalába, de szurkoltam Veszprémnek, és bíztam benne, hogy sikeresen pályázik. Láttam a pályázati anyagokat, Veszprém abszolút megérdemelten győzött.

2023-ban Veszprém egyedüli városként viseli a címet.

– Az utóbbi években az volt a hagyomány, hogy az Európai Unió nyugati és keleti feléből van egy-egy kulturális főváros. A magyar város eredetileg egy brit várossal lett volna együtt, de mivel Nagy-Britannia addigra elhagyja az uniót, Veszprém egyedül lesz. Ugyanakkor gondolkozunk azon, hogyan lehetne Veszprémnek ezt a „magányát” oldani. Porga Gyula polgármester aláírt Tartuval egy együttműködési megállapodást; Tartu lesz 2024-ben Európa kulturális fővárosa, ráadásul Veszprém testvérvárosa. Lehetőséget ad arra, hogy 2023-ban elindítsunk olyan programokat, amiket 2024-ben Tartuban fejezünk be. Azon is gondolkozunk, hogyan lehetne 2023-ra tiszteletbeli partnerként két várost meghívni. Ezek újszerű dolgok lennének.

Abban is újszerű Veszprém pályázata, hogy térségi együttműködésről szól.

– Volt már ilyen korábban is, így nyerte el a kulturális főváros címet a Ruhr-vidék ugyancsak, valamint Marseille vezetésével Aix-en-Provence.

A térségi együttműködés elsősorban a Balatont jelenti.

– A programoknak három övezete van: egyrészt Veszprém, másrészt a hagyományos vonzáskörzete, a Bakony–Balaton-térség, az északi part. A harmadik övezet az egész Balaton térségét magában foglalja, a déli parti önkormányzatok is be tudnak kapcsolódni a programokba.

Veszprém megérdemelten győzött, mondta Navracsics Tibor kormánybiztos
Fotó: Penovác Károly/Napló

A megyeházi újévi köszöntőn azt mondta, a cím a régiót, a térséget Európa-szerte ismertté teszi.

– Gyerekkorom óta meggyőződésem, hogy Veszprém európai jelentőségű város. Az elmúlt öt évben biztosként bejártam az egész Európai Uniót, nem volt olyan tagállam, ahol ne lettem volna. Nagyon sok hasonló méretű várost láttam, és állítom, Veszprém megállja a helyét ebben a versenyben. Most egy történelmi lehetőséget kapott azzal, hogy Európa kulturális fővárosa lehet. A cím Melina Mercouri görög színésznő, akkori kulturális miniszter nevéhez kötődik. Nagyszerű kezdeményezés, az európai identitást a lényegénél ragadja meg, az európai kultúrában. Megadni a közösségeknek a lehetőséget, hogy megmutassák magukat az euró­pai közvéleménynek. Olyan elődeink vannak, mint például Firenze vagy Glasgow, melyek jelentősek az európai térben. Akármilyen nagy hagyományú egy város, a kulturális főváros évad óriási többletlehetőséget adott, hogy megmutassa saját magát, újrafogalmazza identitását. Nekünk azt a lehetőséget adja, hogy a térségi együttműködést újraélesszük és újratervezzük, hiszen az elmúlt huszonöt évben kicsit meglazult a Veszprém és a Balaton-part közötti együttműködés. Szeretném, ha ismét egymásra találnának a szereplők, közösen tudnánk megvalósítani jó dolgokat, és az együttműködés révén olyan gazdasági modellt fejleszteni, mely ezt a térséget tartósan növekedési pályán tartja. Nagyon jó adottságaink vannak, nemcsak a turizmusban, hanem a kreatív ipar, a gasztronómia területén is.

A kulturális főváros cím elsősorban nekünk, itt élőknek szól vagy az idelátogatóknak?

– Is-is. Az EKF-vállalkozásnak alapvetően két hivatása van: egyrészt az adott településen erősítse a közösséget, másrészt lehetőséget adjon a városnak arra, hogy a programjaival bemutatkozhasson Európa számára.

Kormánybiztosként mi lesz a feladata?

– A pályázati anyag kiváló, ezért nem is azt tartom feladatomnak, hogy a programokba beleszóljak, hanem azt, hogy a térségi együttműködést támogassam, az itteni szereplőknek ahhoz adjak segítséget, hogy minden gördülékenyebben menjen, a finanszírozástól kezdve a programok megvalósításán keresztül a nemzetközi kapcsolatok építéséig. Segítő szerepként fogom fel: a térségi szereplőkkel tartom a kapcsolatot, igyekszem segíteni a helyi szereplőknek. Csak akkor lehet életképes a vállalkozás, ha mindenki a magáénak érzi, a helyi, alulról jövő kezdeményezések is megvalósulnak.

A kormánnyal milyen kapcsolatot kell tartani? A finanszírozást érintően?

– Finanszírozás, jogi keretek. Az EKF-fel párhuzamosan zajlanak olyan programok, mint a Zöld város program, a Modern városok program, Modern falvak program, amelyeket összhangba kell hoznunk. Egy jó infrastrukturális fejlesztés – például útépítés – hozzáadott értéket jelent az EKF-programhoz.

Mennyi pénzt biztosítanak a programokra?

– 2019-ben 500 millió forint költségvetési támogatás érkezett, 2020-ben ötmilliárd forint jön. Tudnunk kell, hogy ez a költségvetési pénz nem ingyenpénz. Azért kapjuk, hogy értelmesen költsük el. Az EKF-programokkal kapcsolatban állandóan felmerülő aggály, hogy az évad olyan fejlesztéseket hozott magával, amelyek nem voltak fenntarthatók, a város nem tudta eltartani az intézményeket. Én éppen ezért minden beruházási és programtervhez üzleti modellt is kérek. Azt szeretném, hogy az infrastrukturális beruházások közül csak olyanok valósuljanak meg, melyek fenntarthatók lesznek. Szeretném, hogy Veszprémnek ne csak 2023 legyen sikeres éve, hanem 2023-tól kezdődően legyenek sikeres évei.

Az intézmények fenntartását említette. Az első magyar kulturális fővárosban, Pécsett több hasonló probléma volt: Zsolnay-negyed, Kodály-központ. Pécs példa vagy ellenpélda Veszprém számára?

– Meg kell szívlelni a pécsi tapasztalatokat, mert a város úttörő volt e téren. Pécs helyzete azonban sok szempontból más, mint Veszprémé lesz. Egy olyan térségben fekszik, melynek határa túloldalán Horvátországnak gazdaságilag az egyik legelmaradottabb régió­ja található, ami nem tudta Pécset megfelelő módon hát­országként támogatni. Veszprém ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van, a Bakony–Balaton-régió turisztikai és jövedelmi szempontból is kedvezőbb adottságú. Pécset egyébként Európában sikeres példaként emlegetik. Számunkra fontos, hogy az infrastrukturális beruházásokhoz üzletileg és intellektuálisan fenntartható tartalmat tudjunk adni. Különösen így van ez egy Pécsnél kisebb város esetében. Veszprém erőn felül teljesít a kulturális intézmények fenntartását illetően, az európai élvonalba tartozik az egy főre eső kulturális fogyasztás és kulturális infrastruktúra tekintetében. Én ezt már csak nagyon óvatosan feszíteném tovább.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában