"Már lelépett a járdáról"

2020.06.09. 07:00

Megjelent Can Togay János legújabb verseskötete

Átmeneti ember címmel jelent meg Can Togay legújabb verseskötete, melyet az online Margó Irodalmi Fesztiválon mutattak be a közelmúltban.

Horváth Virág

Can Togay János Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő, kurátor, kulturális diplomata, egyetemi tanár, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt művészeti és kreatív tanácsadója. 1978 óta jelennek meg versei, eleinte a Mozgó Világban, majd a 2000-ben, a Műút-ban és más folyóiratokban. 2004-ben látott napvilágot első verseskötete Fénykutya és vonat címmel az Aranykor Kiadó gondozásában. Majdnem ötvenévesen adta ki elsõ verseskötetét, mely harminc év termését tartalmazza, így egy szinte „semmiből” jött életművet tett le az asztalra, és most 2020-ban újabb tíz évnyi verset összegez.

A Scolar kiadó gondozásában jelent meg az Átmeneti ember című kötet, amely a művész 2010 és 2020 között született, válogatott alkotásait tartalmazzák.

Can Togay nem titkoltan nem aposztofálja magát költőnek, ez a fesztelenség pedig a szövegekben is tükröződik. Ahogyan első kötetében is, úgy az Átmeneti ember nyelvhasználata is könnyed egyszerűséggel beszél. Az irodalomkritika bár leggyakrabban Kemény Istvánhoz hasonlítja Can Togay versnyelvét, újabb kötetében Petri György rontott nyelve türemkedik ki inkább a sorok között. Az itt jelzett rontott nyelvhasználat a költészet azon ámítása, hogy a költő hétköznapi nyelven szólal meg, hiszen szóhasználata azonos a mindennapokéival, ám jelentése, érzete és logikája mégis művészi, akárcsak A cselédlány című versben: „mert valaki lesodorta a dobozt,/ mert teszem azt, nassolni akart/ a konyakba eltett meggyből,/ a földre hullott dobozka lepattant fedele alól/ észrevétlenül előszivárgott, szerteszét lebegett,/ és imbolyogni kezdett/ szobáról szobára az elhagyott lakásban…”.

Can Togay János legújabb verses kötete az Átmeneti ember Fotó: Scolar Kiadó

A gyermekkor most is, mint a Fénykutya és vonat kötetben kiemelt pozíciót kap, lényeges, meghatározó korszak ez költészetében. Formai szempontból a versek a már említett fesztelenség okán szabadversek, jól szerkesztett és időzített belső rímekkel, és dallamos ívekkel, melyeket a legkülönfélébb szerkezeti megoldásokkal használ ki: „Nappor lebeg a levegőben”. Akárcsak A cselédlány című vers, amely 36 sor, de csak egyetlen mondat, amely szép példája annak, hogyan készül Can Togay keze alatt olyan szabadvers, amely a „nagy könyvben meg van írva”, tehát definíció szerinti, hibátlan.

A kötet címadó verse, Az átmeneti ember Can Togay János ars poeticája is lehetne, és valószínűleg az is, annak kell lennie, hiszen ő maga az átmeneti ember. Már lelépett a járdáról, de még nem ért át a túlsó partra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában