Pirítósmesterek, recept nélkül

2020.07.10. 14:00

A beszéd művészete nem kiváltság, bárki által megtanulható

„Az előadónak az egy mondatban összefoglalható céljára kell fókuszálnia a beszédében, minden adatnak, sztorinak azt kell szolgálnia, alátámasztania. Nem szabad feleslegesen elkalandoznia – ez talán a legfontosabb a retorikában” – állítja a Toastmasters Veszprém, a nyilvános beszédet oktató csoport elnöke, Pusztai Ádám.

Rimányi Zita

Fotó: Rimányi Zita/Napló

Miért Toastmasters, azaz Pirítósmesterek a neve a retorikával foglalkozó szervezetnek, amelynek világszerte vannak csoportjai?

- Úgy tudom, hogy aki jelentős eseményeken köszöntő beszédet, tósztot mondott, őt nevezték toastmasternek, mert az volt a szokás, hogy apró pirítottkenyér-darabkákat dobált az italába. Innen ered ez a kifejezés.

A legtöbben viszont, ha azt hallják, hogy retorika, szónoklattan, inkább egy ókori agóra jut az eszünkbe, amin egy tógás férfi ékesszólóan igyekszik meggyőzni társait.

- Igen, az iskolában, az irodalomórákon ezt tanuljuk, hallunk Platónról, Arisztotelészről. Nagyjából az jut a legtöbbeknek eszébe a retorikáról, hogy szóképekkel, metaforákkal, hasonlatokkal átitatott nyilvános beszéd. És itt mindjárt egy retorikai hármast használtam.

Mit ért az alatt, hogy retorikai hármas? Fontos a hármas szám a szónoklatokban?

- Igen, gyakran három jelzőt használunk vagy például három színt említünk meg tudatosan. Az emberi agy szereti a hármas tagolást. De ez csak egy az eszközeink közül. Az fontosabb, hogy valóban a hetvenes évekig tartotta magát az a nézet, hogy a retorika kevesek kiváltsága. Aztán sokan belátták, hogy szinte mindenki alkalmazza, a mindennapok része, csak gyakran az emberek észre sem veszik. Akkor is érdemes érteni a retorikához, ha manapság sokszor az interneten rövid üzenetekben, a szavakat is rövidítve kommunikálunk. Nem vesztette el jelentőségét a szónoklattan tudománya, gyakran van szükség rá, hogy hatásosan tudjuk előadni gondolatainkat.

Van, akinek a munkája, van, akinek a magánélete vagy az önbecsülése miatt.

Akad, akinek azért fontos, mert motiválni akarja munkatársait, akad, akinek azért, mert az értékesítésben dolgozik vagy sikeresen szeretne egy állásinterjún bemutatkozni, viccesen akar történeteket mesélni, nem akar unalmas negyedéves beszámolót tartani. Nem is kell szónoknak születni, azzá lehet válni. Kétezerötszáz éves története van ennek a műfajnak.

Valószínűleg nem is úgy kell fejleszteni a retorikai képességünket, hogy a nyelvünk alá kavicsot dugva gyakoroljuk a beszédet.

- Több aspektusa van annak, mitől lesz jó egy beszéd. Az is fontos, hogy szépen artikulálva adjuk el, érthetően, javítsuk e téren a megszólalásainkat. A jó előadó erre is figyel. A színészeket például nyelvtörőkkel, más módszerekkel tanítják erre. A beszéd tartalma ugyanannyira lényeges. Az, hogy hatásos legyen.

Az is köztudott, hogy nemcsak a szavak, a mozdulatok is fontosak, a metakommunikáció.

- Az előadástechnikához hozzátartozik ez is, nem csak az artikuláció. A mimika, a kézmozdulatok, a testtartás. Az, hogy a színpadnak nevezett térben, akár egy zöldterületen, akár egy pódiumon kihasználjuk-e a rendelkezésünkre álló helyet. Egy helyben állunk vagy sétálunk, esetleg hirtelen megállunk. Van, aki szinte túlzásba viszi a kezei használatát, mondhatni hadonászik velük, de nem lehet egyértelműen kimondani, hogy ez rossz. Nincs erre recept. A témától, az előadó egyéniségétől, az előadási stílusától is függ. Aki szenvedélyesen beszél, annak jól állhat, hogy lendületesen mozog. Máskor pedig épp lassabb beszédtempót igényel, hogy elérjük célunkat. Ha megállunk a beszédben, azaz a szünet is hatásos lehet. Ezt is érdemes tanulni.

A Toastmasters Veszprém foglalkozásain a tagoknak szituációs játékokat, rögtönzések feladatokat is meg kell oldaniuk Fotó: Rimányi Zita/Napló

Foglakozásaikon rendre néhány taguk beszédet tart, a többiek pedig értékelik előadásukat. Így tanácsaikkal segítik egymást a fejlődésben. Ahogy nyilatkozta korábban, épp ez a Toastmasters lényege: a retorika gyakorlása és a gyors, baráti, építő visszajelzések. Milyen témákban tartanak rövid előadásokat egymásnak találkozásaikkor?

- Az estjeink három részből állnak. Az elsőben öt-hét perces, úgynevezett felkészült beszédek hangzanak el. Ezek a tagok projektjei, a témát maguk választhatják ki. A retorika gyakorlása szempontjából mindegy, miről beszélnek. Volt, aki az első hangszeres versenyéről mesélt. Elmondta, hogy remegett a keze, amikor megfogta a csellót. Meg is mutatta. Hangsúlyos volt a testbeszéde. Más arról tartott kiselőadást, milyen a vezetői stílusa. Arról érdemes ezeken a gyakorlatokon mesélni, ami igaz ránk, amihez az előadónak van köze, amiről vannak tapasztalatai. A téma kiválasztásakor az fontos, hogy személyes példát is tudjunk majd mondani. Így például volt, aki az utazási élményeiről, a búvárkodásról beszélt, más arról, hogyan tart rendet a ruhásszekrényében, vagy arról, egy szülinapi esemény miért jelentett neki kihívást.

Mitől lehetnek építők az előadások után a visszajelzések? Hogyan oldják meg, hogy ne bántsák meg egymást ilyenkor?

- Akkor jó a visszajelzés, akkor tanulhat belőle a társunk, ha kiemeljük azt, ami pozitív volt a retorika szempontjából előadásában. Azt, amin szerintünk változtatni kellene, úgy kell elmondanunk, hogy mindjárt javaslatot is adunk arra, hogy lenne ideális.

Sokan csak megállnak ott, hogy elmondják, mi nem jó. Azt is hozzá kellene tenni, hogyan lehetne az.

Ez az élet más területeire is igaz, amikor véleményünket, kritikánkat megfogalmazzuk. Nem elég azt mondani például, hogy „Béla, halkan beszélsz.” Jobban hangzik úgy, hogy „Figyelj, Béla! A második sorban már nem hallottam mindent pontosan, érdemes kicsit hangosabban mondanod minden mondatodat.” Nem keltjük a leszólás érzetét, ha rögtön tippeket is adunk. Konstruktívan.

Rögtönzéses feladatok is vannak foglalkozásaikon. Ezeket hogyan képzeljük el?

- Ezek azért fontosak, mert felkészítenek a váratlan hétköznapi szituációkra. Például lehet az a feladat, hogy válaszoljon annak egy tagunk, aki megszólítja az utcán és megkérdezi, hogyan juthat el a városházára. Ilyenkor nem írhat erről előtte otthon három bekezdést. Egy-két perc alatt kell elmondani, hogyan oldaná meg a helyzetet. Ahogy például vizsgákon is rögtön kell válaszokat adnunk, vagy akkor, ha ellenőrzést kapunk a munkahelyünkön. Nem mindig könnyű hatásosan beszélni a váratlan szituációkban. Erre igyekszünk felkészülni. Páros feladataink is vannak, ilyenkor érvelni kell. Meggyőzni egymást. Például arról, hogy rizst vagy inkább krumplit vegyen. Egy nagy zsákba pedig azért szoktunk hétköznapi tárgyakat tenni, mert ez is segít egyik játékunkban. Aki kihúz belőle valamit, annak pár percben meg kell próbálnia azt eladnia.

Pusztai Ádám
Fotó: Rimányi Zita/Napló

Olyan sokan tartanak manapság prezentációkat, közben számítógép révén kivetítve ábrákat, szövegeket. Nekik mit javasolna? Mitől lehet lehengerlő egy előadás, beszéd?

- A technika fejlődése, a videók, a számítógépes programok segíthetnek a vizuális megjelenésben, de a retorika lényege nem változott az évszázadok alatt. Egy beszéd attól jó, ha célja van. Ha egy lényeges üzenete van és akik kijönnek az előadásról, azokban az tudatosult, meg tudják azt fogalmazni annak, aki kérdezi róla őket. Ezért az előadónak a kiválasztott, egy mondatban összefoglalható céljára kell fókuszálnia a beszédében, minden adatnak, sztorinak azt kell szolgálnia, alátámasztania. Nem szabad feleslegesen elkalandoznia. Persze vannak más szabályai is a retorikának.

Lehet hatásosan kezdeni, egy ötlettel, egy költői kérdéssel vagy egy anekdotával.

A beszéd végén pedig lehet egy csattanó vagy nyitva lehet hagyni a kérdést, vissza lehet hozni az első mondatokat, keretbe foglalva az előadást. Több jó megoldás létezik, erre nincs egységes recept. Az biztos jó, ha nem fogalmazásként ír meg valaki egy beszédet, szép, kerek, hosszú, összetett mondatokkal, szóismétlések nélkül. A beszédben hatásos lehet a szóismétlés, az egyszavas mondat is.

Hol a határ a hatásos beszéd, a befolyásolás és a manipuláció között?

- Aki beszél, az befolyásol, manipulál. Ha nem jó retorikával, akkor is. Érveket sorakoztat fel, ötleteket ad. A manipulálás nem rossz dolog, bár ezt a szót gyakran ilyen értelemben használják. A retorikát felhasználó, a beszélő szándékától függ, etikus-e, amit mond. Néha persze nehéz felismerni ezt, mert hatásos meggyőzési sémák léteznek. Ezt is érdemes megtanulni észrevenni. Érdemes elgondolkodni azon, amit hallunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában