két társa is lesz

2020.07.18. 15:00

Gerillaszobor engedéllyel: őr vigyázza a Hősök kapuját Veszprémben

Több évtized után került ki ismét közterületre Veszprémben olyan szobor, amely nem emlékmű. A kezdeményezésről és Kolodko Mihály szobrászművész alkotásáról Török Balázs ötletgazdával beszélgettünk.

Marton Attila

Az őrt ábrázoló miniszobor hétfő délután óta díszíti a Hősök kapuját. A harminc centiméter magas bronzszobor kihelyezése nemcsak Veszprémben újdonság, hanem ezzel a város lett az első olyan vidéki település, ahol engedéllyel, hivatalosan került ki Kolodko Mihály alkotása. A szobrász az utóbbi években arról vált ismertté, hogy az 1980-as évek rajzfilmfigurái közül számosat elkészített kis méretben. Az újdonsült veszprémi szobor hosszas tervezés, egyeztetések sora és engedélyeztetési eljárás után kerülhetett ki, amiben nemcsak ötletgazdaként, hanem szervezőként is oroszlánrészt vállalt Török Balázs, egy veszprémi székhelyű nemzetközi szállítmányozó cég ügyvezetője.

– Családi vállalkozásunknak a kezdetektől fontos, hogy karitatív tevékenységet végezzen – hangsúlyozta a Naplónak nyilatkozva Török Balázs. A szakmai támogatás mellett a vállalkozás lehetőségeihez képest évente több alkalommal nyújtottak célzott támogatást veszprémi közhasznú szervezeteknek. A felajánlások mellett azonban mindenképpen szerettek volna hozzátenni valamilyen maradandó értéket a veszprémi mindennapokhoz. Olyan ötletben gondolkodtak, amit a megyeszékhelyen élő valamennyi generáció magáénak érezhet.

Az alkotás a bronzból való kiöntés után, cizellálás előtt

– Az elképzelés 2018-ban merült fel, és egyéves gondolkodás után fogalmazódott meg az az ötlet, hogy Kolodko Mihály miniszobrai megfelelnek a célkitűzéseinknek – idézte fel Török Balázs, aki először még lehetetlen küldetésként tekintett a feladatra, ám ahogy teltek-múltak a hónapok, számos egyeztetés, megbeszélés és találkozó után mégis elérhető közelségbe került a szobrok kihelyezésének lehetősége. Ehhez kellett az ötletgazda állhatatos szervezőtevékenysége és munkabírása: Kolodko Mihály ugyanis egy gerillaszobrász, így az alkotó elképzeléseit is az ötletgazda egyeztette a szakértőkkel. Tárgyalási fordulókból pedig nem volt hiány, de erről majd később.

– Tavaly októberben vettem fel a kapcsolatot Misivel, és szerencsére azonnal nyitott volt a feladatra – mesélte Török Balázs, aki az utóbbi egy év történetéről rövid feljegyezéseket is készített. – Számos kérdést kellett tisztáznunk, például azt, hogyan kell gondozni majd a szobrokat, vagy éppen azt, hogy milyen engedélyekre van szükség, hogy a magántulajdonú alkotást kihelyezhessük közterületre – mondta az ötletgazda. Elárulta, a legnehezebb feladat a szobrok tartalmának kitalálása volt.

Először híres veszprémi személyiséghez kötődő szobrot terveztek, de ezeket az elképzeléseket elvetették, és inkább Veszprémre jellemző műalkotásokban kezdtek gondolkodni. Bár eredetileg egy vagy két szobor készült volna, végül három olyan ötlet maradt a kalapban, amelyek közül egyiket sem szerették volna kihagyni. A szobrok ötletét, alaptémáját tehát Török Balázs és családja adta meg, ezt aztán az alkotó dolgozta ki részletesen. Kolodko Mihálynál a helyszínválasztás is az alkotási folyamat része, valamint kritérium számára, hogy lehetőleg több ponton is kapcsolódjon a mű a helyszínhez. A már említett, őrt ábrázoló miniszobor – amely a Hősök kapuja nyugati pillérének sarkára került – elhelyezésének ötletét a vár bejárata adta, de a szobor arra is utal, hogy a koronaőrök Veszprémben őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6. és december 6. között.

A második, várhatóan augusztus elején kikerülő szobor a város kulturális múltjára és jelenére reflektál majd, míg a harmadik alkotás – amely történelmi, kulturális és turisztikai szempontokat összegez – augusztus-szeptember fordulóján kerülhet a helyére. Mindhárom alkotásra igaz, hogy a szobor és annak helye egységet képez majd: az alkotás ahhoz a helyszínhez kötődik kulturálisan és tartalmilag, ahova kikerül, és ezzel válik a mű veszprémivé. A második és harmadik szobor helyét egyelőre fedje még jótékony homály, kérte Török Balázs.

– Kolodko Mihály szobrai gerillamódon kerültek ki több helyen Budapesten és tavasszal Tihanyban is. Valami hasonlót szerettünk volna elérni az őrt ábrázoló alkotás kihelyezésénél, és ez a célunk a másik kettő esetében is. Nem volt és nem is lesz hivatalos szoboravató: a szobrász azt szeretné, hogy a befogadók maguk fedezzék fel az alkotásokat – magyarázta Török Balázs. Kolodko Mihály úgy vélekedik, gondolatait és érzéseit a szobrai közvetítik (ez az oka annak is, hogy a művész nem szólal meg cikkünkben).

A szobrok a vállalkozás, és így a család tulajdonát képezik, ugyanakkor kezdettől fogva az volt Török Balázs célja, hogy közterületre kerüljenek az alkotások (ezért a cég és a város letéti szerződést írt alá). Egy magántulajdonban lévő alkotás közterületi kihelyezése azonban hosszas folyamat.

– Misi novemberben járt először Veszprémben, hogy kiválasszuk a lehetséges helyszíneket. Amikor ezzel megvoltunk, felkerestem Porga Gyula polgármestert és Brányi Mária alpolgármestert, akik támogatták a kezdeményezést, viszont a szobor kihelyezéséig még számos egyeztetésre volt szükség. Először a kulturális munkacsoport vizsgálta meg az elképzelést és a terveket, majd az ő jóváhagyásuk után került a képzőművészeti szakemberekből álló lektorátus elé az ügy, amely zsűrizte és véleményezte a tervezett alkotásokat, majd elfogadásra vagy elutasításra javasolhatta azokat a város képviselő-testületének – idézte fel a folyamatot Török Balázs. Megjegyezte, az eljárás legvégén a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztályának is hozzá kellett járulnia a kihelyezéshez a műemléki helyszínek okán.

A lektorátusi szakvéleményben hangsúlyozták, hogy Kolodko Mihály szobraival az 1980-as évek után először kerül ki nem emlékmű jellegű alkotás Veszprém köztereire. A bírálatban a szakértők azt írták, a miniszobrok közvetlenek, szerethetők, méretüknek megfelelően kidolgozottak és hitelesek, miközben a tartalom és a figurális megjelenítés minősége egységes bennük. A szobrok készítésének folyamata mindhárom esetben hasonló: Kolodko egy plasztilin nevű, gyurmaszerű anyagból faragja ki az alkotást, majd szilikonformát készít, amelyet azután bronzból kiönt. Ezt követi a megmunkálás, melynek eredményeként elnyeri végső kinézetét a szobor. Az alkotásoknál fontos volt a fenntarthatóság: a bronz nem igényel különösebb karbantartást, az idő múlása legfeljebb zöld patinát ad a műveknek.

Török Balázs és Kolodko Mihály a várkapunál kihelyezett alkotásnál

Török Balázsnak az a legfontosabb, hogy az alkotások minél nagyobb figyelmet kapjanak, és minél többen magukénak érezzék azokat. Szerinte a veszprémiek mellett a környéken nyaralóknak is izgalmas programot jelenthet majd a miniszobrok megtekintése, és ez a város turisztikai vonzerejét is növelheti. Bár az alkotás néhány napja került ki a helyére, a visszajelzések kivétel nélkül pozitívak, sőt, sokan küldtek be javaslatot a szobor elnevezésére is. Az alkotás nevéről ugyanis a veszprémiek dönthetnek: a cég közösségi oldalán közzétett email címre küldhetők be a javaslatok: az alkotó és az ötletgazda által kiválasztott legjobb címekről szavazással dönthetnek a város lakói.

– Ha azt látom, hogy helyiek és turisták örömüket lelik a szobrokban, megszeretik azokat, és bekerül a városi köztudatba a létezésük, a veszprémi mindennapok részévé válnak, már megérte belevágni ebbe a kezdeményezésbe – mondta búcsúzóul az ötletgazda.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában