2020.07.17. 11:30
Római kori sírkövet emeltek ki a dörgicsei présház romjaiból
A dörgicsei délre néző Becce-dűlőn végzett közösségi feltárás során a Laczkó Dezső Múzeum néprajzosai és régészei a statikus szakemberek, a helyi lakosok és az együttműködő szervezetek közreműködésével kiemeltek egy római kori sírkövet.
20200712 Dörgicse Laczkó Dezső Múzeum nyílt napja. Római kori sírkövet találtak egy 18. századi présház feltárásakor Fotó Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló
Fotó: Penovác Károly/Napló
A présház pincéje mellékajtajának áthidalójaként építették be vélhetően a 19. század első felében azt a sírkőtöredéket, amelyet a napokban a Bor régészete című közösségi feltárás során a szakemberek kiemeltek.
Idén tavasszal kezdődött a múzeum Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekthez is kapcsolódó kutatásának előkészítése, júniusban zajlottak a tereprendezési munkálatok Dörgicse lakóinak közreműködésével. A helyiek csak „villámcsapott” présháznak nevezik, hiszen évekkel ezelőtt villámcsapás következtében vált az épület ennyire romossá. A ház egyébként is különleges, hiszen a felső szintjéről is vezetett lépcső a borospincébe, ez pedig teljesen egyedi elrendezés. Igazi időutazásban vettünk részt Törő Balázs néprajzos vezetésével, aki csupán néhány törmelékből és analógiákból a fantáziánk segítségével teljes pompájában vezetett végig a présházon.
Törő Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzosa és a projekt koordinátora elmondta, a restaurátorok az elmúlt hetekben már megmentettek egy vakolatdíszt az ötven éve pusztuló présházról, valamint különböző régészeti feltárások is zajlanak a területen a most kiemelt sírkövet érintő munkálatok mellett.
Római kori sírkő Dörgicsén
– Ez egy magántulajdonban lévő épület, aminek a kutatásához hozzájárult a tulajdonos. Közösségi összefogásnak tekinthető, a szakmai oldal mellett ezt szeretnénk kidomborítani, hogy igenis a helyi, lokális kötődést, illetve akár a turizmusfejlesztést is erősítsük, valamint a szőlő- és borkultúrának a múltjához is szeretnénk ezzel hozzájárulni. Ez unikális projekt, hiszen muzeológusi összefogással: régészek, néprajzosok, restaurátorok közös munkájával kutatunk. Ilyen még egyáltalán nem történt sem a Balaton-felvidéken, sem máshol, hiszen ez nem régészeti emlék, ez kvázi néprajzi emlék, nem szokták ezeket feltárni, erre csak a mi projektünk vállalkozott – tette hozzá Törő Balázs.
A római kori sírkő kiemelésére kisebb tömeg gyűlt össze, s órákon keresztül várták az eredményt, mintha csak egy gyermek születését figyelték volna, nagy türelemmel, izgalommal és szeretettel álltak a kordon mögött, míg a szakemberek a kiemelést végezték, aztán persze a megérdemelt taps sem maradhatott el, amikor a pince mélyéből a napfényre emelték a 200 kilogrammot nyomó kőtáblát.
Győrffy-Villám Zsombor régész elmondta, egy római férfi arcképe szerepel a sírkövön, aki a bal kezében irattekercset tart, ami a romanizációnak egy megjelenési formája, tehát ő már mint római polgár szeretné magát feltüntetni, illetve azok, akik állították neki a sírkövet. A nyakában pedig olyan nyakperec van, amely az őslakosságra volt jellemző. A sírkő eredete az 1. és 4. század közé tehető, a tetejére két delfint faragtak, ami a rómaiakra jellemző ábrázolási mód. A sírkövön található szövegből csak a felső sor maradt meg, mert a kő alsó része letört, a megmaradt betűk a D M, ami szintén alátámasztja, hogy sírkőről van szó, hiszen a betűk jelentése: Dis Manibus, vagyis ’az alvilág isteneinek’. A római sírkövön még néhány más betű is felsejlik, ez további kutatást igényel majd, hiszen ebben a korban az elhunyt nevét, életkorát, tisztségét is fel szokták tüntetni, tehát általában eléggé informatívak.
Dörgicsén több római kori lelőhely is van, feltártak már több római sírt, így valószínűleg az egyik ilyen helyszínről kerülhetett ide a présház építéséhez a sírkő, tehát feltehetőleg nem a pinceásás közben találták meg, hanem máshonnan hozták ide.
A sírkő kiemelését és a rendezvényt egy dörgicsei kézműves borászat támogatta, és rendhagyó módon a leltárba vételt követően a kő a pincészet bejáratát fogja díszíteni.