Jellegtelen tucathorror lett a #kövessbe

Bár, ha olyan a színvonal, mint a #kövessbe esetében, akkor köszönjük, megvagyunk a műfaj nélkül is.

Cole (Keegan Allen) menő vlogger, milliónyi feliratkozója van, és már tíz éve készíti videóit. A jubileum alkalmából barátaival Moszkvába utaznak, hogy kipróbáljanak egy extrém szabadulószobát. Az irányítás kicsúszik hőseink kezéből, és elszabadul a pokol.

Nem kertelek, bőven voltak fenntartásaim a filmmel kapcsolatban, elég csak a rendezőre, Will Wernickre gondolni, akinek előző munkája, a Szabadulószoba sem volt túl meggyőző. A recept majdnem ugyanaz, minimális változtatások akadnak, a végeredmény mégsem változott. A #kövessbe semmi kreatívat, egyedit nem tartalmaz, ráadásul a bevett sablonokat is rosszul süti el. Nem elég, hogy a direktor a saját korábbi filmjét másolja, még visszaköszön némi Fűrész, egy kis Motel és egy ’90-es évekbeli thriller, aminek a címét nem írom le, mert azzal lelőném a filmvégi poént. Merthogy van bizony ilyen is, amit nem mellesleg legkésőbb a cselekmény felénél ki fogunk találni, annyi egyértelmű jel utal rá. Mégis reménykedünk, hogy a direktor nem lépi meg ezt az olcsó csavart, de hiába. Wernick semmilyen formában nem képes emlékezeteset, de még szórakoztatót sem alkotni.

A felvezetés indokolatlanul hosszú, a szobák jellegtelenek, a szereplőkért nem lehet izgulni. Ha már a karaktereknél tartunk, ki kell emelnem, hogy bravúrszámba megy, mennyire ellenszenves arcokat válogattak össze. Antipatikus, tenyérbe mászó, pozőr emberek, akik annyira voltak kedvelhetőek, hogy inkább az őket üldözőknek drukkoltam. Ez elsősorban Cole-ra és Dash­re (George Janko) igaz, de éppenséggel a többieket sem zártam a szívembe. Ha ennyire nem működik egy formula, talán a horrorelemek mentik a menthetőt, gondoljuk naivan. Tévedés! Még egy valamirevaló ijesztés sincs a filmben, a naturalizmus pedig kimerül egy szaftosabb jelenetben. Legalább legyen elnagyoltan brutális, vagy próbálja meg ránk hozni a frászt, de a #kövessbe meg sem erőlteti magát. Érezhetően a nagy fordulatra tartogatja minden puskaporát, de addigra már rég késő. Arról nem is beszélve, hogy ez mennyi logikátlan dolgot von maga után.

Biztosan meglesz a maga közönsége, akik kedvelik a kommersz horrort, talán felfedezhetnek benne valami szórakoztatót, de Wernick műve egy lusta és erőtlen zsánermozi. A külső elemek, mint a pocsék rendezés és vágás, vagy a rettenetesen irritáló színészek csak a jéghegy csúcsa. Nem ijesztő, lehetne bevállalósabb, és aki kettőnél több horrort látott, az semmi újdonsággal nem fog találkozni.