A magyar kultúra napját ünnepeljük

2021.01.22. 07:00

A „kultúra harcosainak” is kihívást jelent a pandémia

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát.

Horváth Virág, Varga Richárd

20210121 Veszprém Vándorfi László, Pannon Várszínház igazgató Fotó Penovác Károly PK Veszprém Megyei Napló

Fotó: Penovác Károly/Napló

Az ünnepi alkalom tiszteletére veszprémi művészeket és kulturális szakembereket kértünk meg, hogy osszák meg gondolataikat a mai naphoz.

Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója szerint általánosságban véve a kultúra Magyarországon sokszínű, változatos, gazdag. A kulturális szokások folyamatosan változnak, alakulnak, de minden műfajnak van tere és közönsége. – Gondoljunk bele, hogy az információtechnológia, a digitalizáció milyen elementáris hatással van a kultúrára, miközben például a „hagyományos” nyomtatott könyv is virágkorát éli. Soha ennyi tétel nem jelent meg a könyvkiadásban, mint napjainkban. A kultúra „fogyasztást” is az állandó mozgás, változás jellemzi. Veszprém a kultúrában jelenleg különleges, kiemelt helyzetben van. A város 2018-ban elnyerte Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. Ez nagy dicsőség, nagy lehetőség és nagy felelősség – mondta el a Napló kérdésére Hegyeshalmi László.

Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója Fotó: Gáspár Gábor/Művészetek Háza

Kiemelte, az EKF cím következménye annak, hogy Veszprémben gazdag, változatos a kulturális élet, jó az intézményi ellátottság és az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a kultúrára.

- Ami hiányzik a 15-25 éves korosztály számára, az egy közösségi tér, egy találkozásokra, kikapcsolódára alkalmas hely, ami nem forprofit vendéglátóipari egység, nem forprofit szórakozóhely, ami nem hagyományos kultúrház, amit a saját elképzeléseik szerint használhatnak, „alakíthatnak” – tette hozzá az igazgató.

Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója szerint Veszprém az Európa Kulturális Fővárosa cím miatt kivételes helyzetben van, ugyanis ennek okán a város már eddig létrejött kulturális javai, a különböző műhelyek kreatív ötletei páratlan egésszé nőhetnek. – Versmondóként jöttem rá, hogy a mindennapok részét képező nyelv hogyan szerveződik képpé, rejti magában a ritmusokat, milyen dallam- és gondolati íveket formál, miként alkalmas arra, hogy – Pilinszky János szavaival élve – az univerzum polgárai lehessünk. A magyar népköltészeti gyűjtéseket forgatva vált világossá, hogy a nyelvi struktúrák mozgásimpulzusokat, képeket, metaforákat rejtenek, s hogy valójában a nyelv ősi elemei és művészetté párolt formái létezésünk titkait tartalmazzák. E rendszerekbe behatolni akkor van esélyünk, ha tudunk létezésükről, ha van igényünk befogadni, használni a kulturális kulcsokat, hogy bejuthassunk e páratlan kincsestárba. Nekünk, kulturális harcosoknak az a feladatunk, hogy ezek a folyamatok működhessenek, újra és újra felhívhassuk a figyelmet jelentőségükre, a létezés minél tartalmasabb megélésére. Számomra megtiszteltetés, hogy részese lehetek e küzdelemnek – mondta el Vándorfi László.

Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója Fotó: Penovác Károly/Napló

Hozzátette, a Pannon Várszínház alkotóközössége számára megtisztelő, hogy kulturális harcosként a küzdelemben részt vehet.

Felföldi Gábor, a Pannon Egyetem kulturális referense szerint, aki Veszprémben nem talál magának kikapcsolódást, az nem is keresi.

- Az elmúlt egy év a járványhelyzet miatt komolyan befolyásolta és sújtotta a kulturális életet, ellehetetlenítve a művelődés alapvető lényegét az élő közösségi együttlétet, az itt és most, az egyszeri és megismételhetetlen pillanatát, amikor néző és előadó között megtörténik valami, valami katarzis, ami a képernyőn keresztül nem vagy korántsem olyan hatásfokkal történik meg.

Az egyetem lokális világában annyiból szerencsém van, hogy olyan generációval vagyok kapcsolatban, akik már az online világban nőnek fel, tehát nem tekintik ördögtől való dolognak, ha a kulturális dózisainkat online-ba tesszük át. Ettől függetlenül alig akad olyan egyetemista, aki ne hiányolná az „élő” programokat – mondta el Felföldi Gábor.

Hozzátette, Veszprémnek szerteágazó kulturális hálózata van, kezdve a jól ismert művelődési intézményektől, fesztiváloktól a civil kezdeményezésekig, az öntevékenyen működő művészeti csoportokig, profik és műkedvelők egyaránt építik és jelentik a város kulturális kínálatát.

Fenyvesi Ottó Cholnoky- és József Attila-díjas költő, író szerint a kultúra minden nemzet számára élet és halál kérdése. – A kultúra a nemzet tudatosodásának, önmegértésének legfejlettebb képződménye. A kultúrában legfinomabb tapintó- és érzőszervek állnak rendelkezésünkre, hogy beleélhessük magunkat múltunkba, jelenünkbe és jövőnkbe. A kultúra és a művészet eszközeivel végigtapogathatjuk az emberi lét mélységeit, ezáltal észlelhetjük szívhangjaink legkisebb rezdüléseit, a javunkat szolgáló és a kárunkat okozó lehetőségeket. A kultúra a felvilágosult emberhez szól, s megvan hozzá a hatalma, hogy az embert a lelke mélyéig, öntudatlan és tudat alatti rétegéig megrendítse és átalakítsa.

Fenyvesi Ottó Cholnoky- és József Attila-díjas költő, író Fotó: Penovác Károly/Napló

A magyar kultúra napjainkban hihetetlenül fontos és létét meghatározó, létformáját jelentősen módosító, illetve lényegesen átalakító változáson megy keresztül, aminek alapja a világháló, a számítógépes-internetes technológia „kultúra-felváltó” térhódítása. Kettős folyamat ez, mely egy időben zajlik le: részint egy világkulturális expanzióról beszélhetünk, másrészt a nemzeti kultúrák nyitottabbá válásáról. Ha a magyar kultúráról beszélünk, óhatatlanul a fennmaradásunk és emberi méltóságunk kérdéseit fogalmazzuk meg – mondta el Fenyvesi Ottó.

Trócsányi Gergely énekes, dalszerző, szövegíró számára ez a nap nem csak ünnep, de intelem, hogy a megállíthatatlan változások mellett, amit alap magyar értéknek tekintünk, azt megőrizzük a következő nemzedék számára. – Lokálpatrióta művészként és civil emberként is várom az előttünk álló időszakot, hogy együtt mutathassuk meg Veszprém kulturális értékeit, új ötleteinkkel, munkánkkal tegyük még izgalmasabbá, vonzóbbá szeretett városunkat.

Kilián László író, a Művészetek Háza Veszprém igazgatóhelyettese elmondta, az év minden napján feladatot jelent a kultúra értékének őrizete, termékenységének kiaknázása. – „Ezért csak egy megközelítése is mélységekbe ér és magas szférák fényét bírja” – így utal a magyar kultúrára Arany János jelenvalósága, akinek nevét kimondva ezernyi más vonatkozás is kibomlik. Köztük olyan nevek és fogalmak, mint Ilosvai Selymes Péter, Zichy Mihály, Radnóti Miklós, Jankovics Marcell vagy Shakespeare műveinek magyarra fordítása. Láthatunk, hallhatunk, örülhetünk és lelkesedhetünk magyar kultúránk által: hazánk ez és otthonunk. Mozgósítson hát ez bennünket, az ezáltal örökölt büszkeség – tette hozzá Kilián László.

Süle Zsolt énekes, dalszerző úgy gondolja, a magyar kultúra, mint minden nemzet kultúrája, az elődök szellemi hagyatékának megtartását ápolását jelenti. Kortársainknak – foglalkozzanak akár művészettel, építészettel, gasztronómiával, sporttal vagy tulajdonképpen bármivel – egyfajta fúziót kell alkotni, és a kultúrát továbbadni a jövő nemzedékének, mint örökséget.

TELJESSÉG ÉS HIÁNY

A magyar kultúra napja van. A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúrát.

Az elmúlt években arról írtunk, hogy az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak, díjakat adnak át. A járványhelyzet, az intézmények zárva tartásával más az idei kultúra napja. A legtöbb helyen csak online ünnepelnek, de van, ahol rövid rendezvényen köszöntik a kiváló szakembereket.

Programok, események híján, de mi is megemlékezünk erről a napról. Figyelmet szentelünk hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutatjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Mert érték mindaz, ami körbevesz bennünket, amit gyerekkorunktól hozunk magunkkal: anyanyelvünk, történelmünk, irodalmunk, művészetünk sokszínűsége, többek között zene-, színház-, építő-, képző-, ipar- és népművészetünk. Részesei vagyunk a kultúrának, ahogy az a mi részünk: beleivódik sejtjeinkbe, gondolatainkba. Hogy mit jelent számunkra, az a hiányával még jobban tudatosul bennünk: nem mehetünk koncertre, kiállításra, színházba, moziba, irodalmi estre. Marad az otthon, ahogy a tavaly tavasz óta jól ismert felszólítás mondja. Az otthoni olvasás, zenehallgatás, filmnézés, műsorok, események online követése.

A magyar kultúra megmaradásunk záloga. Jobbá és nemesebbé tesz, általa az ember el tud igazodni értékek és normák között, meg tudja különböztetni a jót a rossztól, az igazat a hamistól, értékest az értéktelentől. Kultúra minden, ami körülvesz; kultúrája van a hétköznapoknak, a lakásnak, a munkahelynek, a beszédnek, a viselkedésnek, az autóvezetésnek, a gasztronómiának, de még a gyásznak is.

A magyar kultúrát ünnepeljük ma. Nemcsak Kölcseyt, a Himnuszt, az irodalmat, de magunkat is, a kultúrára vágyó, éhező, az azt befogadni kívánó embereket.

Balla Emőke

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában