Határok nélkül kódoltak a döntőben az iparis diákok

A Kódolj határok nélkül! országos programozóversenyen több mint 60 iskola csapata indult. A megméretés a nyílt forráskódú szoftverek népszerűsítéséről szólt, ezen belül a döntőben a feladat egy teljes webportál elkészítése volt.

- Tíz órától másnap 10-ig lehetett dolgozni, azaz valós 24 órás verseny volt – mesélte a felkészítő tanár, Vigh Ferenc Lajos. – A feladat kiírása jól meg volt fogalmazva.

Kiderült: a weboldalnak sok funkciót kellett tudnia, a gyerekeknek előre meg lehetett adni, hogy milyen technológiával dolgozzanak, s ennek kapcsán készítettek fel nekik a szervezők egy virtualizált szervert. Megadott tartalommal kellett rendelkeznie az oldalnak, ám annak kialakítása szabadon választott volt. Viszont a szerver konfigurációja erősen kötött.

- Estére össze is állt az oldal, és amit elkészítettek a fiúk, azt egy online rendszerre töltötték fel – tudtuk meg Vigh Ferenc Lajostól. – Ahogy haladtak előre, beosztották maguk között a feladatokat, közben képernyőmegosztással figyelték, hogy ki hogy áll, így tudtak egymásnak is segíteni. Öröm volt nézni!

Elhangzott az is, hogy nagy meglepetésekkel nem találkoztak az adott feladatban, talán az volt szokatlan, hogy „mindent” beletettek a verseny szervezői. Szerinte a verseny jól illeszkedett a munkaerő-piaci elvárásokhoz, hiszen csapatban gondolkodó, jól kommunikáló, szakmailag megfelelő képzettségű embereket keresnek, akik rálátnak a fejlesztés teljes folyamatára.

- A szerver nehézség volt a versenyen, mert a korlátozott hozzáférés ellenére úgy kellett felkonfigurálni, hogy tökéletesen működjön a weboldal – mondta a szaktanár. – Menet közben aztán a fiúknak át kellett írni a megoldásukat egészen, és gyakorlatilag este fél 11-től reggel 7-ig tartott az átírás. Ez olyan, mintha újra kellett volna csinálni a feladatok jó részét.

A végeredmény? Az első három helyen nyíregyházi, békéscsabai és fővárosi középiskola végzett, míg a 4-10. hely kilétére április 20-án derül fény a szervezők ígérete szerint.

Természetesen szóra bírtuk a Programozó Palánták nevű veszprémi, iparis csapat tagjait is.

- Számítottunk rá, hogy fárasztó lesz, és kisebb-nagyobb akadályokkal is meg kell majd küzdenünk, de összességében szerintem jól sikerült a verseny. Megérte neveznünk, mert sok tudással gazdagodtunk – mondta a tizedikes Krózser Dávid.

A másik csapattag, Hunyadvári Ádám így értékelt: egy teljesen új nyelvet és keretrendszert kellett megtanulniuk.

- Fontosak az ilyen jellegű versenyek, hiszen ilyenkor tanulunk meg csapatban dolgozni – mondta.

- Régóta gondolkodtunk azon, hogy hárman összeállunk és csinálunk valami hasonlót – ezt már Ujj Norbert mondta a Naplónak, akinek az volt a feladata, hogy az oldal „miként működjön”. Ádámé volt a szerver: az hogyan kommunikáljon az adatbázissal, míg Dávid az egészet egy szép környezetbe helyezze, egy vonzó dizájnba.

Norberték a verseny előtt hetekkel megkezdték a gyakorlást, órákat töltöttek a gépek előtt. Ráadásul egy teljesen új nyelvet kellett elsajátítaniuk a versenyre.

- Ahhoz képest, hogy egy szűk hónapunk volt felkészülni, szerintem jó kis oldalt sikerült összehoznunk – értékelt Norbert.

- Fontos iskolánk életében egy-egy ilyen megmérettetés, ráadásul nálunk az informatika húzóágazat – mondta ezután lapunknak Kobán László igazgatóhelyettes. – Erre a szakra van a legjobb beiskolázásunk, közel 200 gyerek jelentkezett hozzánk a jövő tanévre informatika szakra.