Trianon súlyos hatásai

2021.04.07. 11:00

Összevont lapszámmal jelent meg az Acta Papensia

Egyebek mellett a trianoni békediktátum a reformátusságot is sújtó hatásairól, Pápa 18. századi adóösszeírásairól és reformkori egészségügyéről olvashatunk az Acta Papensia legújabb számában.

Laskovics Márió

A koronavírus-járvány második hulláma idején készült el, majd pedig a közelmúltban jelent meg a Pápai Református Gyűjtemények tudományos közleményének, az Acta Papensia című történeti folyóiratnak a 2020. évi 3–4., összevont száma.

Hudi József főszerkesztő-levéltárvezető a Naplónak nyilatkozva kifejtette: a 220 oldalas kiadvány Műhely rovatában Szabó Előd egyháztörténész, pápai teológiai tanár összegző tanulmánya olvasható A Trianon-trauma és a Dunántúli Református Egyházkerület címmel. A trianoni békediktátum nemcsak az országot, hanem a dunántúli egyházkerületet is megcsonkította: kilenc esperességéből öt (a barsi, a belsősomogyi, a drégelypalánki, az őrségi és a komáromi) szenvedett jelentős területi veszteséget. Ausztriához és a kisantant-utódállamokhoz került az egyházkerület reformátusságának egyharmada. A csehszlovák hatóságok Németh István püspököt, révkomáromi lelkészt „1919 augusztusában egy csónakba tették és kitoloncolták Magyarországra, ahol a Dunától délre lévő Komáromban frissen létrejövő gyülekezet lelkésze lett”. Vele együtt számos lelkészt, tanítót, hivatalnokot kiutasítottak a felvidéki vármegyékből. A súlyos lelki és anyagi veszteséggel járó traumát máig nem sikerült érdemben feldolgozni.

Hudi József, az Acta Papensia főszerkesztője Fotó: Pannonia Reformata

Dominkovits Péter soproni levéltár-igazgató Tevel falu 1611. évi telepítőlevelét, valamint a 17. századi Veszprém vármegyei tisztségviselők adatait, míg Köblös József levéltáros-történész a 18. századi pápai református adóösszeírásokat tette közzé. Hudi József az 1846-ban (országosan az elsők között) megalakult pápai orvosegyletet és a város egészségügyi intézményeit mutatja be a tudományos, történeti kiadványban.

Ezenkívül még a legújabb történeti kiadványokról Huszár Ágnes nyelvész és S. Lackovits Emőke néprajzkutató ismertetése olvasható. A borító és tipográfia Mezei Zsolt munkája – tájékoztatta lapunkat Hudi József.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában