Szentiváni Madonna

2021.06.20. 15:30

A varázslatos csárdapusztai kápolna titokzatos története

Varázslatos kápolna rejtőzködik a Bakonyalján három apró falu, Bakonyság, Bakonyszentiván és Nagydém között, ahol 260 éve miséznek. Földing Ernő helytörténész, gondnok ötven éve őrzi, félti a Kossuth Lajos eljegyzésének és egyházi esküvőjének színhelyéül is szolgált imahelyet.

Laskovics Márió

260 éve tartanak szentmisét a csárdapusztai Szentháromság-kápolnában. Csodaszép római bronzszobrok és babiloni eredetű érme került elő a közvetlen közelből. Az Eszterházyak révén bajor telepesek érkeztek a szomszédba, egy olyan Madonna-szoborral, amely egyetlen pillantással rabul ejti a látogatót. Mit keresett itt Kossuth Lajos, és miként kerülhetett rumoshordó a kápolna körüli alagútrendszerbe? A história minden egyes fejezete csupa talány, de kiderülnek azon igényes kivitelezésű helytörténeti kötetből, amely 2020 decemberében 500 példányban jelent meg Gazdag G. László tollából, Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek ajánlásával, Márkusné Vörös Hajnalka szakmai, valamint S. Bonnyai Eszter nyelvi lektorálásával.

Társszerzőként említhetjük a bakonyszentiváni Földing Ernő helytörténészt, gondnokot, aki ötven éve „takarítja” a kápolnát. Ő fogalmazott szerényen így, pedig jóval több, amit e szakrális térért az idő folyamán megtett. Mint felidézte, szülei nyomán kezdte el, majd évente váltották egymást a takarításban a bakonyságiak és a bakonyszentivániak. A Török Sándor földbirtokos (felesége Meszlényi Mária Zsófia volt) által 1761-ben barokk stílusban építtetett kápolnában kezdetben ferences barátok látták el a papi teendőket, vasár- és ünnepnapokon szentmisét celebráltak.

Földing Ernő először 1994-ben, a bakonyszentiváni betelepítés 250. évfordulójára újíttatta fel adományokból. Akkor helyezték el a Raffay Béla szobrászművész által készített emléktáblát, mely Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia (Meszlényi János kisdémpusztai földbirtokos lánya) egyházi esküvőjének itteni megtörténtét hirdeti. (A néphagyomány szerint az eljegyzésük is a kápolnában volt.)

– Az unokabátyám sokat segített, de volt olyan is, hogy negyven bakonyszentiváni verte egyszerre a vakolatot. Gyönyörűen rendbe tettük. Az eltelt huszonöt évben sajnos ismét megkopott egy kissé a fénye, ezért egy újbóli, 2019-es gyűjtésből megint megújítottuk. 2019. szeptember 13-án áldotta meg Kerekes Zoltán plébános, Horváth Tamás és Schäffer Zoltán plébánosok koncelebrálásával – emlékezett vissza Földing Ernő helytörténész, aki a könyv kapcsán közölte, korábban nem ismerte a szerzőt.

Földing Ernő helytörténész, gondnok a szentiváni Madonnával
Fotó: Laskovics Márió/Napló

– Laci egy Budapesten élő mérnök fizikus. Itt szokott nyaralni a bakonysági nagymamájánál. Édesanyja megkérte, hogy a kápolnáról készült képet kereteztesse be, így került az ágya fölé. Akkor még nem tudta, hogy milyen kötődése van hozzá. Kívülről sokszor látta, de az épület sokáig elhanyagolt állapotban volt. Belülről egy tavalyi bakonyszentiváni emlékmise alkalmával mutattam meg neki először. Elmeséltem neki a történetét, ami annyira megfogta, hogy két hét múlva felhívott: Ernő, ezt meg kell írnunk. Mire én: előtted a pálya! – elevenítette fel Földing Ernő, aki azért sok mindenben tudott segíteni, ugyanis régóta kutatta a kápolna krónikáját. Rengeteg anyagot őriz róla, rendszerezve gyűjti az ima- helyről készült fényképeket, cikkeket. A sok emlék jó emberekkel történt találkozásokat szintén dokumentál.

Mint mondta, mindössze két és fél hónap alatt nyomdába került a kötet, miután hetente értekeztek telefonon a fejezetekről, illetve havonta egyszer személyesen is összedugták a fejüket. – Nagyon belemerültünk a témába. Levéltári adataim is voltak. Laci viszont ezenfelül eljárt levéltárakba, könyvtárakba, múzeumokba. Kutatott Veszprémben, Győrben, Esztergomban, sőt Altöttingben és Münchenben is – tette hozzá.

Földing Ernő büszkén mesélte el, hogy a bakonyszent- iváni templomban található az altöttingi Szűzanya-kegyszobor másolata.

– Nemcsak az emberek zarándokolnak, hanem a szobrok is. 1744-ben a Bakonyszentivánra betelepülők fogódzóként hozták magukkal. Régebben a Veszprémi Püspökség állagmegóvás miatt elvitte az eredetinél jóval díszesebben faragott Madonna-faszobrot, de nem hagytam annyiban, és évek múltán, 1990-ben személyesen visszakértem, Szendi József püspök pedig visszaadta. Azonban nem a csárdapusztai kápolnában, hanem a gyakrabban és többek által látogatott bakonyszentiváni templomban kialakított szentélyben helyeztük el. Volt szerencsém találkozni egy olyan 90 éves, romándi nénivel, aki még a nagymamájával volt itt búcsún. Régebben az összes sváb faluból ide jártak búcsúzni a bűneiktől. Hála Istennek, Szentháromság ünnepén azóta is összegyűlnek zarándokok a kápolnánál.

– Magyarországon amúgy több helyütt van másolata az altöttingi Máriának. A győrzámolyit jelenleg Esztergomban őrzik, ahol szintén van egy másik, kőből készült a bazilika mellett. A soproni Storno-házban is megtalálható egy, valamint a történelmi Magyarország területéről Besztercén szintén van egy, de az kép, nem szobor. A bakonyszentiváni kegyszobor a legszebben kidolgozott a másolatok közül.

A csárdapusztai Szentháromság-kápolnában 260 éve tartanak szentmisét
Fotó: Laskovics Márió/Napló

A csárdapusztai kápolnában egyébként a Madonna-másolat mintájára készült, hasonló stílusú, későbbről származó szobrok is helyet kaptak, de sajnos ezek mára eltűntek. A ságiak az 1938-as budapesti Eucharisztikus világkongresszusra készült szobrokat adtak a kápolnába. Az egyik szobrot egy bakonyszentiváni néni nagypapája hozta haza az ausztriai Mariazellből gyalog.

– Az altöttingi Mária- kegytemplom – melynek nyolcszögletű tornyát a 700-as években emelték, ezzel Németország legrégebbi centrális elrendezésű épületeként ismert – Németország első számú Mária-kegyhelye. 1489-ben két csodatétel történt, megépült a templomhajó, ekkortól vonzza igazán a zarándokokat, manapság több mint egymillióan keresik fel évente. A várost Szent II. János Pál pápa Bajorország szívének nevezte. Magyar vonatkozású emléktáblákat is találunk a kegytemplomnál: sopronit, kismartonit, valamint arról, hogy 1947-ben tízezer kiüldözött magyar ott gyűlt össze. 2017-ben buszos emlékzarándoklatra kalauzoltam ki a bakonyszentivániakat. Az ottani prelátusnak, polgármesternek, szervezőknek ajándékoztunk a dokumentációból, illetve képeket és hazai mézet.

– A csárdapusztai kápolna, mely a török hódoltság után az első istentiszteleti hely volt a környéken, emberöltők óta tán most van a legszebb állapotában, érezhetően megnőtt a figyelem iránta a kiadvány révén, pedig a pandémia miatt bemutatót sem tarthattunk. Szeretném azt hinni, hogy a kötet által most ismét tudatosul a térségben: egy legendákkal és rejtélyekkel teli, gyönyörű kis kápolnánk van. A Szentiváni Madonna bármilyen összehasonlításban megállja a helyét, nyugodtan tarthatjuk egy szoborcsodának, ami természetesen a helyieknek jelent a legtöbbet – közölte Gazdag G. László lapunkkal.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget