A Vonnegut testvérek megidézése a teraszon

Majd két évtizednyi szervezőtitkári munka után ment nyugdíjba Fenyvesi Ottó a Veszprémi Akadémiai Bizottságtól. A baráti kör tagjait, akikkel az általa is szervezett alkalmakon közönségként találkozott, stílusos meglepetés várta a Veab teraszán.

Őrsi Ágnes

Fenyvesi Ottó író, költő, képzőművész. Ez a művészi szemléletmód hatja át mindennapjait, adott, ad pluszt hivatalos elfoglaltságaihoz is. Ezúttal ő volt a búcsúnak szánt rendezvény egyik főszereplője, a másik pedig Mészáros Ernő akadémikus, a Veab egyik korábbi elnöke. Ők ketten Ginger Strand A Vonnegut testvérek című könyvéről beszélgettek. Mészáros Ernő fordította angolból a kötetet, amelyet szintén átsző a tudomány és a művészet kapcsolata, ami mindig is témájuk volt a nagy gondolkodóknak. Albert Einstein szerint „azt tapasztaljuk, hogy a titokzatos egyben a legszebb, forrása a művészeteknek és a tudománynak”. Szabó Lőrinc így fogalmazott: „Valami ösztönös dolog – atomok kódolva – munkál az emberben.” Goethe így ír a Faustban: „A technológia nem mentheti meg az emberiséget, a feltalált eszközök kényelmesebbé teszik ugyan az életet, de nem lesz tőle boldog.”

A Németországból Amerikába emigrált Vonnegut csa­ládban három gyermek született: Kurt Vonnegut lett regényíró, esszéista, a szatíra, a fekete komédia művelője, nővére szobrász, bátyja légkörfizikus, aki például feltalálta, hogy ezüst-jodid-ionok segítségével a felhőkből eső nyerhető. A két fiútestvér életpályája, kapcsolata is szimbolizálja a tudomány és a művészetek együtthatását, Kurt művei (például a Gépzongora, Az ötös számú vágóhíd, a Macskabölcső, a Bajnokok reggelije) pedig közvetítik ezt a hatást az olvasónak.

Mészáros Ernő kutatási területe a légköri jelenségek, Fenyvesi Ottó pedig művész, eredendő közlésvággyal. Mit szögez le a tudós: a titkok, misztériumok az évszázadok során meg is változtak, a technikai fejlődés hatására szélesedett a horizont, és már nemcsak a makro-, de a mikrovilág is kiterjedt. Az univerzum füle, szeme és szava lett az ember.

Fenyvesi Ottó (balról) volt a búcsúnak szánt rendezvény egyik főszereplője, a másik pedig Mészáros Ernő akadémikus, a Veab egyik korábbi elnöke Fotó: archív/Penovác Károly

Mit állapít meg az író: valahol, valamikor, amikor az Úr megteremtette a világot, belénk kódolt valamiféle üzenetet, amelyet a génjeinkben érzünk, de ösztönös az is, hogy a velünk történteket elbeszéljük, az ókoriakat mára értelmezzük. Akinek nincsenek történetei, annak nincs élete.

Ez alkalommal a könyv kapcsán rengeteg történetet hallottunk a Veab teraszán, például a kaotikus rendszer, az időjárás megváltoztathatóságáról, Nobel-díjasok véleményét, meg a megállapítást: minden kornak van egy lenyomata, amely megjelenik a műalkotásokban. Így volt ez Kurt Vonnegut idejében, a XX. században, amelyben a művészet is túlpörögte magát, amellett, hogy a tudományban is hatalmas fejlődés következett be.

A jó hangulatú délután a Veab sorozatát, a Tudósklubot idézte, amelyet ugyanúgy élveznek a tudomány emberei, mint a civilek a hallgatóságban. A Vonnegut testvérek mint téma pedig várhatóan új híveket szerez Kurt Vonnegut műveinek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában