Mindenszentek, halottak napja, halloween – Rendet teszünk a fogalmak között

Sokan összekeverik őket, most Lipéczné Karsai Henriett néprajzkutató segítségével rendet teszünk a fogalmak között.

B. Virág Rita

Vigasztalást nyújt az élőknek, hogy imával, szentmisével tehetnek valamit elhunyt szeretteikért

Fotó: Pesthy Márton/Napló

– „A megdicsőült igazak lelkeivel nyugtasd meg, Üdvözítőnk, a te elhunyt szolgáidnak lelkét, megőrizvén őket a boldog életben, mely nálad van, Emberszerető!” Így hangzik a görögkatolikus halotti szertartás Tropárjának kezdő három sora. A megdicsőült lelkek kifejezés egyet jelent a mindenszentekkel, azokat az üdvözült lelkeket foglalja össze, akiknek nincs a naptárban külön emléknapjuk. Őket a keresztény világ november elsején ünnepli. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként – magyarázta Lipéczné Karsai Henriett.

Megtudtuk tőle: a hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. A mindenszentek a katolikus egyház ünnepe, amely az évszázadok során összefonódott az ősszel tartott, ősi kelta samhain pogány ünneppel. A kelta ünnep jelentette a népek számára az újévet, valamint a tél és a sötétség kezdetét. Hitük szerint az ünnep éjszakáján az év során elhunyt lelkek átvándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat, mert attól féltek, hogy a holt lelkek összezavarhatják az élők életét. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek jeles napot tartani a katolikus szentek tiszteletére. Így vált a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepévé.

Vigasztalást nyújt az élőknek, hogy imával, szentmisével tehetnek valamit elhunyt szeretteikért
Fotó: Pesthy Márton/Napló

A halottak napja hivatalosan november 2. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a halottak napját. Kezdeményezője Szent Odiló volt, a clunyi bencés apát a mindenszenteket követő napot választotta az üdvözült lelkekre való megemlékezésre. Ezzel együtt kérte, hogy a hívők emlékezzenek meg valamennyi elhunytról. Az ünnep a 14. században vált hivatalossá.

– Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatóriumból való szabadulásukért, szenvedéseik enyhítéséért katolikus hittételen alapul. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak – jegyezte meg a szakember.

Szólnunk kell még a halloweenről is, amely ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep október 31. éjszakáján, elsősorban az angolszász országokban tartják meg. A halloween őse a kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok pogány ünnepe, a samhain volt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában