Szakemberek előadásában hallhattak magyar népmeséket a pápai gyerekek

Mesemondó szakemberek repítették a képzelet csodás világába a részt vevő kisgyermekeket és szüleiket a magyar népmese napja alkalmából a városi könyvtárban.

Laskovics Márió

Fotó: Laskovics Márió/Napló

Magyar népmeséket hallhattak élő szóval az érdeklődők a magyar népmese napja alkalmából múlt szombaton a Jókai Mór Városi Könyvtár közösségi házában. A meséket Senye Ilona meseterapeuta, illetve négy pompás nagykövet, Popovicsné Gyenge Judit, Győriné Erdély Regina, Szabadi Melinda és Takácsné Farkas Krisztina adta elő, helyenként interaktívan bevonva a részvevő, érkezéskor hamuban sült pogácsával kínált gyermekeket.

Az öt mesemondó szakember köszöntötte a mesefoglalkozás résztvevőit Fotó: Laskovics Márió/Napló

Senye Ilona felidézte, a Magyar Olvasótársaság 2005 tavaszán kezdeményezte, hogy Benedek Elek szeptember 30-i születésnapján legyen a magyar népmese napja azok fennmaradása és bennük élő bölcsesség továbbhagyományozása érdekében. A nap célja, hogy könyvtárosok, óvodai és iskolai pedagógusok, mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek e napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak a népmesék felé.

Senye Ilona meseterapeuta szélharanggal hangolta fel a mesére a gyermekeket Fotó: Laskovics Márió/Napló

Benedek Elek, a nagy mesemondó egyszerre volt újságíró, szerkesztő, kiadó, mesegyűjtő és -mondó. Gyűjtőmunkássága, szellemi öröksége a mai napig nagy hatással van a nevelésre. A magyar népmesékben benne van a bölcsesség, az igazságba vetett hit, a boldogság, a csoda öröme, a kaland szeretete, a félelem, a bátorság, a megpróbáltatás, a kitartás, az elindulás és a megérkezés. Nyelvi gazdagságuk egyedülálló. Vannak olyan európai országok, ahol nem ismerik például a hetedhétország, a hétszűnyű kapanyányimonyók vagy akár a tündér kifejezést. A mese lelki táplálék, melyből mindenki annyit vehet ki szabadon, amennyit szeretne – jegyezte meg a meseterapeuta, aki a székely népmeséket is kedveli ízes szójárásuk miatt.

Popovicsné Gyenge Judit, a mezőlaki óvoda intézményvezetője a macskacicóról mesélt Fotó: Laskovics Márió/Napló

Popovicsné Gyenge Judit, a mezőlaki Tengelic Természetvédő Óvoda intézményvezetője elmondta, 2020-ban az országban elsőként nyerték el a Pompás óvoda címet a napi szinten alkalmazott Pompás Napok – nevelés játékkal és mesével elnevezésű módszer alapján, mely szerint egyéb népművészeti ágakkal, például népdallal, mondókákkal, népi gyerekjátékokkal dolgozzák fel interaktívan a fabulákat.

Fejből, szívből mesélünk. Mivel a módszer a szülőknek is hozzáférhető, azt szeretnénk, hogy a mese visszakerüljön az őt megillető helyére, a családok mindennapjaiba. Az alkalmon négy mese: a Prücsök, A macskacicó, A rozmaringszál és A tulipánból lett királyfi hangzott el – fűzte hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában