Laboratóriumi vizsgálatok

2021.11.30. 14:00

Világszenzáció a kutatásban: I. András csontjait találták meg a tihanyi Királykriptában?

Feltehetően I. András király és szűkebb családja 11. századi maradványai találhatók a Tihanyi Bencés Apátság Királykriptájában, ezt igazolta a szénizotópos vizsgálat, hangzott el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetében kedden.

Kovács Erika

Forrás: Bárány Dániel

Forras: Bárány Dániel

A részletekről a Tihanyi Bencés Apátság tájékoztatta lapunkat. 

 

A keddi találkozón Balogh Balázs, a BTK főigazgatója és Mihályi Jeromos atya, az apátság perjelének köszöntője után a szénizotópos vizsgálatok eredményeiről Szovák Kornél, a projekt vezetője, Takács Ágoston ásatásvezető régész, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, a projekt koordinátora beszélt. 

Eszerint a tihanyi bencés monostort alapító I. András király szűkebb családjához, és talán az uralkodóhoz is tartozhatnak a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a BTK kutatói. 

A feltárás után a szakemberek több nemzetközi hírű laboratóriummal vizsgálták a tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontokat. A szénatomos kormeghatározással történt vizsgálatok eredményei szerint a csontok egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető. 

 

A kriptában utoljára 1953-ban folytak régészeti munkák. Abban négy sírt alakítottak ki, és a középkorban már nem temettek. Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak bizonyítékok újabb temetkezésekről, és az sem zárható ki, hogy a kripta már a végvári időszakban is a várat védő katonák sírhelyéül szolgált. 

A négy, 11. századi sír közül három a három hajó azonos részén, a negyedik, feltehetően egy gyermek sírja, az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található. 

A négy sír nemcsak egyetlen korszak lenyomata, hanem az Árpád-dinasztia egy korai családi ágának allegóriája is. 

Forrás: Tóth Zoltán

A tihanyi apátság alapítólevelében az alapító király, I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki. 

A történettudomány hiteles adatként fogadja el a krónikák beszámolóját, miszerint a zirci udvarházban elhunyt András királyt végakaratának megfelelően a tihanyi bencés monostorban temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is ez lett 1090 körül. 

A feltárás első lépéseként a Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát által celebrált liturgia után felnyitott, 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. Ezek a ládák méltatlanul rossz körülmények között őrzött emberi maradványokat tartalmaztak. Már az elsődleges antropológiai vizsgálat jelentős eltérést mutatott a ládákban lévő csontoknál, melyeknél most megtörtént a szénatomos kormeghatározás. 

 

A laboratóriumi vizsgálatok szerint a csontok egy része, de legalább a két felnőtt férfihoz köthető csontok biztosan, a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják. A vizsgálatok jelezték, a többi maradvány a 15. század végi, illetve 17‒19. századi. 

Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az új régészeti feltárás eredményei alapján a kutatásban részt vevő szakemberek szerint a 11. századból való csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak. 

A csontok genetikai vizsgálatát jelenleg is végzik a BTK Archeogenomikai Intézetében, ahol bíznak abban, hogy újabb adatokkal tudnak hozzájárulni az Árpád-házi királyi családhoz köthető maradványok értelmezéséhez. A projektről az apátságnál kisfilmsorozat készült, és folyamatban van egy nagyobb dokumentumfilm összeállítása is.

A tihanyi Királykripta a régészeti feltárás előtt Fotó: Korzenszky Richárd

A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt a BTK koordinálásával, Szovák Kornél professzor vezetésével egy éve kezdődött. A program az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) titkársága finanszírozásával, a Tihanyi Bencés Apátság támogatásával, és több intézmény, így az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Laczkó Dezső Múzeum szakembereinek részvételével történt. A kutatás legfőbb célja a tihanyi apátság Királykriptájának régészeti feltárása volt, melynél a legkorszerűbb technikákat alkalmazták. A BTK a kutatásért létrehozta a Tudományos Tanácsadó Testületet, melynek elnöke Balogh Balázs, a BTK főigazgatója, tiszteletbeli elnöke Mihályi Jeromos perjel, tagjai neves régészek, művészettörténészek.

 

Az ELKH vezetősége a 2021. december elejével kezdődő Királyok, szentek, monostorok projektben jövőre is lehetővé teszi a kutatások folytatását.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában