Elkészült A szerenád, a színész-rendező, Máté P. Gábor első nagyjátékfilmje

Máté P. Gábor színészként nagyjátékfilmet rendezett A szerenád címmel. Alapját, a színpadi darabot, amelynek szerzője, korábban a Veszprémi Petőfi Színház sikerrel mutatta be. A vászonra került változatot még kevesen láthatták, még nem tudni sok mindent róla, de eleget ahhoz, hogy kíváncsivá tegye a nézőket. 

Szerelem utáni vágyakozás a sziklás tengerpartról abszurd humorral fűszerezve. Több veszprémi színész mellett Trokán Anna is játszik benne. Miért éppen ezt a történetet szerette volna a mozikba vinni? 

– Olyan látványvilágot feltételez, amely megállja a helyét a filmvásznon is. Csodás helyszíneket vonultathattunk fel a képkockákon. Az egyik fő cél az volt, hogy szép legyen a mozgóképes alkotás képi világa. Az operatőr, Ladányi János ezt a szándékot különlegesen jól valósította meg, és ezáltal a mű mondanivalóját, a lélekember-ábrázolást érdekesen megjeleníthetjük. 

A főszereplő férfinak többféle segítségre is szüksége van az udvarláshoz. Külső közreműködőket kell igénybe vennie a hölgy szívének elnyeréséhez, vagy inkább azt szerették volna elmondani, hogy személyiségének több oldalát kell előhívnia az áhított szerelem megvalósulásához? 

– Az utóbbiról van szó. A szerelmes férfi emóciói alakot öltenek. Zenész ember, így segítségére lesz két hangjegy: egy basszus és egy szoprán hang. A tudata szellem alakban jelenik meg. A lelke egy szál virágként. Az önbizalma egy üveg borként. Ez persze nem azt jelenti, hogy neki kell állnia inni. A lényeg, hogy a belső énje, a saját érzései előhívása által legyőzze kishitűsége démonát. Őrlődik ennek során, de rájön: muszáj saját magára támaszkodnia.

Azt látom, hogy sokan hasonlóképp, önbizalomhiány következtében szoronganak, sokunkra rávetítették ezt: kiskori mintaként kaptuk és felnőttként teherként hurcoljuk. Belénk táplálják a körülmények is, hogy nem lehetünk képesek nagy dolgokra, belénk költözött ez a képzet, holott önbizalmunkat előhívhatjuk. Például azzal, ha érzelmeinket hagyjuk előbújni, ki is merjük mondani, és nem vagyunk gyávák ahhoz, hogy ki is mutassuk azokat. 

A film főszereplője végül sikerrel küzd meg a hódítás feladatával, kiérdemli a szeretett lányt. De egy kapcsolatnak nem kölcsönösségen kellene alapulnia?

A nőnek nem kellene kiérdemelnie a párját? 

– Természetesen a lánynak is meg kell dolgoznia a szerelméért. A történetünk egy mitológiainak nevezhető szálra is építkezik. A főszereplő fiú ugyanis zenész, vágyakozása alanya pedig táncos. Azaz egymásnak vannak teremtve. A tánc nem lehet meg zene nélkül, és a mozgás a teste a dallamoknak. Csak együtt működnek jól. Az érzéseknek a mozdulatok általi kifejezése benne van ösztöneinkben, a muzsika ezt előcsalogathatja. 

A forgatási helyszíneik között volt Veszprém megyei is? 

– Egy hetet a horvátországi tengerparton forgattunk, több jelenetet pedig Veszprémben, a vár alatt vettünk fel. Itt dolgozik egy fogadóban Lucia, akinek a nevét Lúsziának ejtjük a filmben. Ez a helyszín különösen alkalmas volt számunkra, ugyanis a történet egy olyan faluban játszódik, ahol a lakosok hagyományos módon csaknem teljesen önellátók. A lányok például vitorlát varrnak, kézzel mosnak. Nem szerettem volna a filmben a modernizáció elemeit semmiképp sem megjeleníteni. Betonút sem látható benne, csak például egy kőház a Rómeó és Júlia című Shakespeare-műre emlékeztető erkéllyel. Ezzel a természetközeli életmódhoz való visszatérés sosem eléggé hangsúlyozható jelentőségére szeretnék utalni. Az anyagi világ dolgai mellett ugyanis a gondolatiságnak ugyanakkora szerepet kellene kapnia az életben.

Fontos forgatási helyszín volt még egyébként Veszprémben a Papírkutya kultúrbisztró, a Dubniczay-palota, a város utcái, a Benedek-hegy, Bándon az Esseg-vár és környéke, Nemesvámos mezői, a szentkirályszabadjai szellemváros, a volt laktanya, a Balaton, Zsár Tamás tótvázsonyi kádárműhelye és a zalaszentgróti könyvtár. 

Milyen visszajelzéseket kapott eddig? 

– Pozitívak voltak a visszajelzések. Szépnek nevezték a legtöbben A szerenádot, és ennek elérése is volt az egyik fő célunk. Ugyanis kis költségvetésű filmként nem lehetett túl cselekményes a történet megjelenítése. Annak nagyon örülök, hogy sokan – elmondásaik alapján – rá­éreztek az érzelmek kifejezésének jelentőségére, erre az üzenetünkre. Egyelőre csak a stábtagoknak és a támogatóknak vetítettük le a filmet. Jelenleg a kor­határ-besorolásra várunk, és arra a minősítésre, melynek révén művészmozik több helyen játszhatják. Forgalmazót is keresünk, azonban gyártóként is szeretnénk majd a koronavírus-járvány negyedik hul­lámának lecsengése után Veszprémben több helyen, rendezvényekhez kap­csolódóan is lejátszani. Fesztiválokra is benevezzük alkotásunkat. Terveink szerint később az internetre is feltesszük, hogy bárki megnézhesse. A szere­nád zenés film, fontosak benne a dallamok, táncok. A zenéjét Szili Péter szerezte, a koreográfus Turós-­Máté Kinga volt. 

A szerenád, a film címe minek a metaforája? 

– Annak, hogy amikor a férfi megpengeti a gitárját, megszólaltatja a lelke hangját. A filmben elhangzik A szerenád című dal is. Ebben szerepel egy sor: „Olvadjunk össze mind!” Az udvarlás a történetemben arról is szól, hogy a kapcsolatok, az érzések érvényesülésének szerepét nem becsülhetjük le.