A saját kultúránk az, amely magyarrá tesz bennünket

– A Himnusz a magyarok számára nemcsak egy vers, egy ünnepi dal, hanem olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője. A magyar kultúra, benne több mint ezeréves Kárpát-medencei múltunk, nyelvünk, irodalmunk, népdalkincsünk, zenénk, meséink, hagyományaink, képzőművészetünk, hitünk, épített örökségünk, közösségi emlékezetünk. Az, ami magyarrá tesz bennünket – fogalmazott köszöntőjében a Thury-vár rendezvénytermében összegyűltek előtt Katona Csaba, Várpalota alpolgármestere. 

A szónok hangsúlyozta, minden időben meg kellett küzdenünk magyarságunkért, értékeinkért, és a kultúránk volt az, ami lelket, kitartást és erőt adott ehhez. – A huszadik századi magyar kultúrának volt egy érdekes sajátossága: a népi–urbánus ellentét. Az urbánusok az akkor még organikusnak számító népi kultúrát kevésbé értékesnek tartották. Szerencsénkre voltak olyanok – többek között Bartók Béla és Kodály Zoltán –, akik felismerték a paraszti kultúra értékeit, és összegyűjtötték, lejegyezték, feldolgozták a jövő generáció számára. Napjaink új kihívások elé állítanak bennünket és minden más nép tagjait is, amelynek tagjai nemzetben, országban és hagyományos értékekben gondolkodnak – emelte ki ünnepi beszédében Katona Csaba, majd pedig a folytatásban átadta a városi kitüntetéseket. 

A Szelestey László-nívódíjat idén Nikolausz Krisztián grafikusművész, tanár vehette át Várpalota város kulturális, művészeti életében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. 

A magyar kultúra napja alkalmából elismerő oklevelet kapott Czirákyné Kiss Edit, a Bán Aladár Általános iskola pedagógusa, Tarnaváry Ilona, a Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa, valamint Iker Dorottya kulturális szervező, a Thury-Vár Nonprofit Kft. munkatársa. 

A rendezvény zárásaként Magyarnak lenni címmel verses-zenés műsort hallhatott a közönség Balog Tímea énekművész és Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész előadásában.