Népművészet a Magyar Kultúra Napján Bándon

Az ünnepi műsorban bakonyi és Balaton-felvidéki népdalokat játszott a Szentgáli Banda. „Így láttam én…” címmel részleteket hallhattak egy erdélyi utazás naplójából Buzás - Jáger Anikó közreműködésével. A Márkói Cserdülő Kulturális Egyesület pedig magyar népviseleteket mutatott be.

Az önkormányzat és a Bándért Közalapítvány által szervezett ünnepi műsor megnyitóján elhangzott, hogy kevés olyan falu van ma Magyarországon, ahol még a kisebb gyerekek is ismerik négy himnusz dallamát, vagy akár még szövegét is. 

– A magyar himnusz születésnapján, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúrát. Ez a nap 1989 óta jeles nap a magyarság életében. A fellelhető kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc január 22-én, 1823-ban zárta le nemzeti imádságunkat – fogalmazott köszöntőjében Fodor András, aki kiemelte annak fontosságát, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk gyökereinknek, hagyományainknak, és tanítsuk meg gyermekeinknek a múltunkat felidéző eseményeket, és ismertessük meg velük múltunk és jelenünk jeles alakjait. 

A köszöntőt követően a Szentgáli Banda játszott többségében bakonyi és Balaton-felvidéki népdalokat. Érdekes színfoltja volt a délutánnak a közös éneklés. Ennek során Kruppa-Jakab Éva népdalénekes megtanította a résztvevőknek a Békefi Antal gyűjtéséből számazó Tótvázsonyi csárda című bakonyi népdalt, melyet aztán a Szentgáli Banda kíséretében együtt énekelt el a közönséggel. 

A Márkói Cserdülő Kulturális Egyesület néhány tagja magyar népviseletekkel érkezett a bándi közösségi házba. Varga László a táncos lányok közreműködésével kalotaszegi, mezőségi, szatmári, felcsíki, népviseleteket mutatott be. A számos érdekességre rávilágító és közvetlen hangvételű ismertető során az egyes tájegységek népviseletének alapdarabjait ismerhette meg a hallgatóság. Kiderült az is, hogy mi az a kaláris, mi van a lányok felső szoknyája alatt, hogy jól bírja az esőt a suba, és értelmet nyert a kiteszik a szűrét mondás is a kultúra napi összejövetelen.