Csúri Ákos: „Szerelmese vagyok ennek a vidéknek és a népi kultúrának"

Mikor jött létre a Káli Kövek Közhasznú Alapítvány, és milyen célok mentén? 

– Miután a Kőfesztet is szervező Határtalan Hangok Közhasznú Alapítványnak már bejáratott és jól körülhatárolható tevékenységi köre volt, ezért alapítottam meg ezt a közhasznú alapítványt, amely kifejezetten és alapító okiratában is deklaráltan a Káli-medence közösségeiért jött létre. Őket bevonva szervez nekik programsorozatot, mint a 2021-ben sikeresen debütáló képzőművészeti vagy irodalmi klubok. 

A legutóbbi hír az volt az alapítvány háza tájáról, hogy építésbe fogtak a Káli-meden­ce egyik kis falujában, Salföldön. Hogyan bukkantak rá az épületre, és mi készül? 

– Egy 2018-ban a Salföldi Dalföldön tett látogatás ihlette, ugyanis akkor láttam először személyesen a helyszínként szolgáló egyházi iskola területét és „épületeit”, amelyek tragikus állapotban voltak. Nem- csak megmentendőnek, hanem – a falu atmoszférájához illeszkedően – újragondolandónak tartottuk ezt a csodálatos panorámával megáldott területet, amely Kővágóörs mellett a Káli-medence másik kulturális ékköve lehetne. Ezért egy kétszintes alkotó- és rendezvényházat, modern vizesblokkot, egy kiszolgáló­épületet, egy öltözőkkel el­látott szabadtéri színpadot építünk idén. Mindezeket Epres Róbert tervei szerint egy pergolaszerű, szabadtéri kiállítótér köti össze. 

S hogyan fogadják ezt a salföldiek? 

– Remélem, jól. Nyilván nehéz elszakadni a harminc éve megszokottól, de lássuk be: az csak nevében volt iskola, a valóságban egy használhatatlan, életveszélyes rom, a területen pedig birkákat legeltettek. Ennél azért többet érdemel a település. Bízunk abban, hogy a kezdeti kétkedést felváltja az örömteli és erőteljes támogatás, miképpen ezt Kővágóörs és a Kőfeszt esetében is tapasztaltuk 2019-ben. 

A bontási munkálatok már el is kezdődtek. Mikor vehetik birtokba az épületegyüttest a művészek és az érdeklődők? 

– A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) programévében, reményeink szerint 2023 januárjában. Onnantól pedig azon leszünk, hogy hosszú évekig 12 hónapos programsorozatot kínáljunk elsősorban a Veszprém megyei, káli-medencebeli érdeklődőknek, de nem zárkózunk be, úgyhogy szeretettel várunk mindenkit Nemesmedvestől Battonyáig. 

Miként kapcsolódik mindez a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekthez? 

– Egyfelől úgy, hogy az infrastrukturális költségek jelentős hányadát a VEB2023 EKF állja, ami részükről egy szép, értékorientált vállalás. Másrészt pedig a programok tekintetében, hiszen nemcsak forrásra pályázunk, hanem a régió művészeinek is nyújtunk megnyilatkozási és alkotási lehetőséget. 

Tavaly óriási sikert arattak a Káli-medence falvaiban a Kőfeszt Folkklub rendez- vényei. Mi volt az elképzelés, és mi valósult meg belőle? 

– Köszönjük az elismerést, talán a szerénytelenség látszata nélkül igazat adhatunk önnek: legmerészebb álmainkat is felülmúlta a fogadtatás. Az elképzelésünk és a megvalósulás szerencsésen fedte egymást. A cél határozott és egyértelmű: a Káli-medencét a magyar folklór központjává tenni. Ennek egyik eszköze a Kőfeszt Folkklub, amely minden hónapban más-más faluban – a helyiek szeretetétől és támogatásától övezve – valósul meg, és egy-egy határon inneni vagy az anyaország területén túli magyar tájegység kultúráját, hagyományát mutatja be és adja át. A struktúra jól bevált: idén már Tóth László citeraoktatása – amely Mindszentkállán nagy sikerrel debütált tavaly – lesz a „nulladik” programelem, majd a „klasszikus klubot” Navratil Andrea Dúdolójával kezdjük, amelynek törzsközönsége Ágfalvától Budapestig jön a Káli-­medencébe. Ezt követően Pál István „Szalonna” és bandája veszi kézbe az irányítást. Kulisszatitkok, a gyűjtéseken tapasztalt tréfás történetek és élettapasztalatok, valamint az adott dialektus falvainak zenéje közti különbözőségek bemutatása történik „Szalonna” élvezetes előadásával. Közben a gyermekek nagy örömére Troják Zsuzsanna és Kropf Milán kézműves-foglalkozása zajlik, ahol az alkotások a program végére az ügyes kezűek tulajdonát képezik. De néptánc nélkül nem élet az élet, ezért koronaként színre lép a régió folklóréletének egyik pillére, a Szabó Csaba vezette Tördemic Táncegyüttes is. A figurákat tőlük lehet ellesni, megtanulni. 

Hogyan áll az idei programsorozat? Kikkel találkozhatnak az érdeklődők, és mikor? 

– Február utolsó szombatján, 26-án kezdünk Mindszentkállán székelyföldi táncokkal, zenékkel, ahol reményeink szerint köszönthetjük Horváth Eleket is Vajdaszentiványról. A márciusi hosszú hétvégén, 13-án Kékkúton egy gyönyörű magyarországi horvát anyaggal, a lakócsaival állítunk emléket Borbély Jolánnak, akinek annyi mindent köszönhetünk, és tiszteletére a Kóló zenekar muzsikája mellett Farkas Zoltán „Batyu” és Tóth Ildikó „Fecske”, e tánc jeles ismerői, gyűjtői tanítanak bennünket. Navratil Andrea pedig a szla­vóniai magyar népdalok világába vezet el minket. Április utolsó napján lélekben Bonchidára, a valóságban Köveskálra utazunk a „Szalonna”-bandával és a Szabó Csaba vezette Tördemic Táncegyüttessel. Május közepén Balatonhenye debütál rendezvényhelyszínként a gömöri, felvidéki anyaggal Agócs Gergellyel, a Fonó zenekarral, Puskó Mártonnal és reményeink szerint Korpás Évával. Majd pünkösdhétfőn, de ez már egy másik történet… 

Ne harapja el! Milyen tör­ténet? 

– Új. A Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány – a VEB2023 EKF-nek és más, nagyvonalú mecénásoknak köszönhetően – minden esztendőben bővíti programjait. Indult a Kőfeszttel, majd beindultak a folkklubok, ta­valy már volt kézműves tá­borunk is. Idén újabb mérföldkövek: szeretnénk természetes közegében megvalósítani a táncházmozgalom ünnepét, afféle gyökerekhez visszanyúló táncháztalálkozó formájában. Már csak azért is, mert az első magyarországi táncházra, a táncházmozgalom első eseményére éppen ötven évvel ezelőtt került sor. Ez pünkösdkor lenne négy településen – Kővágóörs, Kékkút, Köveskál és Mindszentkálla – és négy – mezőségi, kalotaszegi, széki és szatmári – tájegységgel. Esténként meg szabad tánc, pontosabban „ereszd el a hajamat” az EKF infrastrukturális programjának keretében megépült kővágóörsi Botond pajtában. Természetesen ez is ingyenes program. Nos, ennek keretében lenne a júniusi folkklub is, amely ifj. Csoóri Sándor és zenekara közreműködésével Székről szól majd. Az év második felének is megvannak a folkklubjai, de azt majd inkább egy nyári beszélgetésben mondom el. 

Azt mondta, mérföldkövek. Ez eddig egy volt. 

– A másik pedig a Kárpát- medencei Népzenészek Találkozója, amely a Hagyományok Házával kötött stratégiai együttműködésünknek köszön­hetően 2022-től a Kőfeszt része lesz. Ezért is nyúlik időben tovább a Kőfeszt, az eddigi négy-öt napról immár egyhetesre. Eddig ez a találkozó a szentendrei skanzenben volt. Immáron a Káli-medence lesz értékteremtő otthona e nemes kezdeményezésnek és fergeteges programnak. 

Ha augusztus, akkor Kőfeszt, ebből az eseményből nőttek ki a folkklubok is. A fesztiválnak szintén ön a megálmodója, akár az alapítványnak. Mire emlékszik vissza legszívesebben az elmúlt évekből? 

– Mindenre. Elértük azt, amiért az egészet elindítottuk: olyan, a magas kultúrához kötődő közösségi élményt megteremteni, amelyet a helyben élők elfogadnak, kedvelnek, támogatnak. Hogy ne azt érezzék: egy „bebíró” önmaga és a többi „bebíró” szórakoztatására „dúlja fel” a falu csendes hétköznapjait. Ez megvalósult, hiszen ha nem így lenne, akkor a rendezvényeken nem lennének jelen a helybéliek, nem kennének szendvicseket Mindszentkállán az önkormányzat dolgozói a vendég gyimesi és csángó gyerekeknek, és még sorolhatnám a kővágóörsi, kékkúti, köveskáli, salföldi, balatonhenyei önzetlen segítséget, hozzáállást. Ezt mi azzal igyekszünk meghálálni, hogy figyelembe vesszük kéréseiket, észrevételeiket, és rendet hagyunk magunk után. 

Mire számíthatunk idén a Kőfeszten? 

– A nulladik napon, augusztus 3-án a kővágóörsi sportpályán – vagy ahogy helyben, nekem felettébb tetsző módon nevezik: tornakertben – premierre kerül sor. Demjén Ferenc „Rózsi” ugyanis eddig – nem rövid és fantasztikus pályafutása alatt – még nem adott koncertet a Balaton-felvidéken. Most fog! Törzsfellépőink már visszajeleztek, így Boka Gábor, Barta Tóni, Navratil Andrea, Pál István „Szalonna”, Ferenczi György, az idén húszéves Szent Efrém Férfikar, a Pusztai Róka nomád lovasok, Gulyás László vándormuzsikus, a kirakodó- vásár árusai, néptáncosok és -zenészek, de lesz Misztrál- koncert is. És akkor még egy bejelentés: a Petőfi Zenei Díj átadóján az év zenekarának választott gyergyószentmiklósi 4S Street is koncertezik Kővágóörsön augusztus 5-én! 

Ez igen! Van még meglepetés? 

– Lesz! De akkor mitől lenne meglepetés, ha most kikotyognám? Annyit elárulhatok, hogy tervezzük egy magyar származású svájci fiú és liechtensteini feleségének fantasztikus pantomim-előadását, akik emellett cirkuszi foglalkozást is tartanak a gyerekeknek. 

Végül árulja el, miért csinálja, mi hajtja. 

– Szerelmese vagyok ennek a vidéknek és a népi kultúrának. Szerencsére itt ez egy beteljesült, viszonzott szerelem. Semmi okom csapodárnak lenni. Akkor miért ne csinálnám? Naponta érnek új impulzusok, de a legfontosabb, hogy a rendezvényeinken rengeteg gyermek van, és azt a tudást, amit ránk hagytak örökül hagyományőrző eleink, mestereink, mi jó szívvel plántálhatjuk a jövő generá­ciójába. Létezik a hagyomány apáról fiúra szállása. Ebben vagyok egy apró és boldog fogaskerék.