Holczinger Szandra: Egy háromszáz lelkes faluból filmvászonra kerülni nagy dolog

Feltáratlan titkok, sérelmek. A történelemnek része vagy, mégis a tankönyvekből és a fejekből hiányzik a sorsod. Ugyan miért? - a kérdés arra indít néhány huszonévest, hogy nagyszüleik, dédszüleik múltja után kutakodni kezdjen. Ahogyan tér- és időutazásuk során az unokák felderítik a számukra korábban ismeretlen tényeket, a magyarországi németség történetét, egyre nyilvánvalóbbá válik számukra az elhallgatás veszélye: az, hogy a félelem félelmet, a gyűlölet gyűlöletet táplál. A fiatalok személyes életét fokozatosan átszövi az identitáskereséssel induló, majd a részükké váló múlt - így ajánlják a Tiszta sváb című filmet. Rendezője, Sós Ágnes többször nyert fesztiváldíjat itthon és külföldön. Ezt az alkotását ifj. Petróczy Andrással közösen készítette. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon mutatták be nemrégiben. 

- Hat éve kezdték el a filmkockák felvételeit az alkotók. Családunk teljes valójában jelenik meg azokon, életünk több szakaszába beleforgattak, végigkísérték elmúlt esztendeinket. Nagy érték ez így. Számomra különösen, mert a nagymamámmal együtt szerepelek a filmben. Puszedlit sütünk a konyhában, misére megyünk, imádkozunk egyegy jelenetben. Nagymamám megmutatja azt a fakeresztet is, amivel egykor német őseink bejöttek Bakonyszücsre. Sajnos ő már a bemutatót nem érhette meg, de egy háromszáz lelkes kis faluból filmvászonra kerülni nagy dolog - meghatódtam. Még egyetemistaként vagyok látható a Tiszta sváb elején, az utolsó képkockán pedig már nagy pocakkal tapétázzuk férjemmel a gyerekszobát, azóta pedig megszületett a kislányom. Számomra szép keretet ad ez a személyes sorsokat bemutató alkotásnak, olyat, aminek az üzenete: mi, svábok voltunk, vagyunk és leszünk - mondta el Holczinger Szandra. 

A színésznő arról is beszélt, hogy ugyan nagymamája már nem lehetett ott az ősbemutatón, de a filmben szintén megszólaló, kilencven feletti, márkói származású Lőrinc bácsi igen. Ez jó érzéssel töltötte el a fiatal szereplőket, ugyanis sajnos egyre kevesebben élnek, akik saját tapasztalataik alapján mesélhetnek a múltról. Ezért bír ilyen nagy értékkel a mű, mely, mondhatni, az utolsó pillanatban készült. Még túlélők és családtagjaik idézik fel benne a munkatáborokban történteket, a magyarországi németek kitelepítését. A világháború után a kollektív bűnösség megbélyegezte a német nyelvű lakosságot, rossz fény vetült rájuk, ártatlanokra. A fiatalok azt a félelmet idézték fel, ami gátolta nyelvőrzésüket, azt, ahogy az iskolában csúfolódtak németes vezetéknevükön. 

Ugyanakkor a felkeresett nyolcvanon túliak szívszorító személyes történetei sok erőt adnak a fiataloknak, Holczinger Szandra szerint a reményt, hogy bármi is történik, embernek kell maradni. Az ő családját ugyan nem telepítették ki Németországba, ám szép házukat és földjeiket elvették, és egy szalmatetős, zsúpfedeles kicsi házba költöztették őket falun belül, több másik családdal együtt. Mindenüket hátra kellett hagyniuk, később úgy vásárolták vissza eredeti otthonukat. Ma is abban laknak. 

- Az alkotók célja az, hogy a Tiszta sváb című filmet iskolákban, német közösségekben is levetítsék. Remélem, hamarosan látható lesz Veszprém megyében is - fogalmazott a bakonyszücsi színésznő.