A megyeszékhely három teátruma komoly munkát fektet a fiatalok megszólításába

Az idén 29 éves Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivált alig négy évvel a romániai forradalom után indította el a fiatal színész, de fesztiválja alig tíz év alatt Európa legjelentősebb színházi rendezvénysorozatává nőtte ki magát, és azóta is töretlen népszerűséget élvez a művészetkedvelők között. A színházi körökben világszerte elismert fesztiválon a 28 évad alatt már 1500-nál is több rendezvény vonzotta a közönséget a nagyszebeni helyszínekre. 

A fesztivál igazgatója, aki egyben a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színházat is irányítja, lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a fesztivál megszervezésekor nagyban tudott alapozni a város soknemzetiségű, de elsősorban német kulturális hagyományaira. A városban 1788-ban alapították meg az első színházat, mely munkájában fontos alapként támaszkodik a város középkori misztériumjátékaira is. Constantin Chiriac beszélt arról is, hogy 1989 előtt, a kommunista időkben fontos szerepük volt az illegálisan, videókazettákon terjedő külföldi színházi elő­adások felvételeinek: a kulturálisan is zárt országban így olyan rendezők is inspirálhatták, mint a világhírű Peter Brook. 

A Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál rendezvényei minden évben június végén, július elején tíz napra töltik be a város tereit, utcáit. Az eredetileg színházi fesztivál mára egy összművészeti előadás-sorozattá vált: a központi teátrumi előadások mellett rendszeresen vannak tánc-, cirkuszi és opera-elő­adások, filmvetítések, koncertek és szakmai konferenciák is. Az esemény Nagyszeben gyakorlatilag összes kulturális intézményét, színházát, előadótermét, templomát és terét betölti nyaranta. A főtér akár 40 ezer embert is befogad, és Nagyszebenben van még tíz olyan kisebb tér, ahol egy-egy előadást meg lehet tartani. 

Egy ilyen méretű rendezvénysorozat lebonyolítása önmagában talán meg is haladná a 140 ezres város lehetőségeit, ezért a szervezők nagyban támaszkodnak az önkéntesekre. Évente 500-700 művészetkedvelő segíti a munkájukat, és a főigazgató büszkén említette, hogy sok olyan visszatérő önkéntesük is van, aki a szabadságát kifejezetten a fesztiválhoz igazítja, például Japánból is többször érkeztek már segítők Nagyszebenbe. 
Constantin Chiriac elmond­ta, a fesztiválnak nagy szerepe volt abban, hogy Nagyszeben 2007-re elnyerhette az Európa Kulturális Fővárosa címet, hiszen a 2002-es döntés idején a fesztivál már a város és a régió legfontosabb kulturális eseményének számított. Hozzátette: a tartalmában szervesen fejlődő fesztivál lényegén az EKF-év érdemben nem változtatott, de sokat segített abban, hogy még szélesebb nemzetközi figyelem irányuljon rá. 

A VEB2023 EKF által szervezett konferencia fontos része volt, hogy a három veszprémi színház bemutatta az Európa Kulturális Fővárosa-évhez készülő terveit. A Kabóca Bábszínházat és Szőke-Kavinszki András igazgatót egy korábbi együttműködés után már ismerősként üdvözölte a nagyszebeni színházi szakember. A Veszprémi Petőfi Színház programját Kellerné Egressy Zsuzsanna igazgatóhelyettes, kreatív menedzser ismertette, míg a Pannon Várszínháztól Vándorfi László igazgató mutatta be az elképzeléseket. 

Constantin Chiriac őszinte érdeklődéssel követte a megyeszékhely színházi világát bemutató prezentációkat, és elmondta, külön örül annak, hogy mind a három színház komoly munkát fektet a fiatalok bevonásába, az utánpótlás felnevelésébe. Chiriac szerint nagyon lényeges az is, hogy a jövő generációját mielőbb bevonják a színházi életbe, mert ez biztosítja a színvonalas kulturális élet folyamatosságát. Végül elmondta, úgy látja, hogy a veszprémi színházak jól használják már most is az Európa Kulturális Fővárosa által adott lehetőségeket, így bízik abban, hogy a kulturális év sikerében kulcsszerepet fognak játszani.