A tudományt népszerűsítették a két tannyelvű gimnáziumban

A program lényege az, hogy a mára kutatóvá érett egykori diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve közelebb vinné a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit tudományt népszerűsítő előadásokkal és az azokat követő beszélgetésekkel. 
Az első előadáson Cserép Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja volt a vendég. A meghívott az elméleti orvostudományok tudományágban szerezett PhD doktori fokozatot a Semmelweis Egyetemen, jelenleg agykutatóként dolgozik a Kísérleti Orvostudományi Intézetben. 
Bevezetés az agykutatói munka rejtelmeibe című előadása nagy sikert aratott a diákok körében, akik többek között megtudhatták, melyik tanárának ösztönzésére kezdett el érdeklődni a kutatói munka iránt, mit jelent a kutatás, a kérdésfelvetéstől a tudományos cikkek publikálásáig, és hallhattak az impact factor fogalmáról, jelentőségéről. Cserép Csaba szűkebb tudományterületét is bemutatta, az agy, az idegsejtek működéséről is sok mindent tanulhattak a résztvevők. Sőt, a kutató legújabb kutatási eredményeiről is beszámolt. 
Az Alumni program második meghívott vendége Kristófné Makó Éva, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Műszaki Tudományok Kutató-Fejlesztő Központjának egyetemi docense volt. A kutató rendkívül érdekes előadást tartott A nanocsövektől a csontok 3D-s nyomtatásáig, avagy mivel foglalkozik egy anyagmérnök címmel. 
A bemutató első felében a diákok megismerhették azokat a tudományterületeket, amelyekkel a kutató jelenleg foglalkozik, illetve kicsit beleláthattak a tanszéken folyó kutatómunkába is. Megtudhattak néhány dolgot a nanocsövekről, láttak róluk készült felvételeket, és szó esett arról is, milyen mikroszkóppal, milyen minta-előkészítéssel lehet ilyen felvételeket készíteni. 
A tanszéken vizsgált anyagok között nagy szerepe van a kaolinit agyagásványnak, melynek a legfontosabb jellemzőit is ismertette az előadó. A megértést a diasoron lévő képek segítették. 
A résztvevők információkat hallottak a mechanokémiai aktiválásról, a nagy energiájú őrlésről. Megtudták, hogy ezen utóbbi művelet során többek között bolygómalmot, keverőmalmot használnak. Az előadó beszélt arról is, hogy mivel foglalkozik egy anyagmérnök, és hol van szükség erre a munkára, illetve az itt kapott eredményekre. 
A hallgatóság körében a legnagyobb érdeklődést a csontok 3D-s nyomtatása váltotta ki, ezzel kapcsolatban több kérdést is feltettek a diákok. 
Az intézmény igazgatóhelyettese, Tófalvi Renáta a Naplónak elmondta, az előadás segítette a gimnázium pályaorientációs tevékenységét azáltal, hogy betekintést engedett az anyagmérnöki szakma néhány részletébe. Emellett egyéb módon is profitál belőle az iskola, ugyanis a következő félévben néhány érdeklődő tanulóval az egyetemen is megnézhetik ennek a kutatócsoportnak a munkáját, néhány egyszerűbb munkafolyamatba a diákok is bekapcsolódhatnak majd.