Trianon után: A tudományterületek széles palettájából szemezget az új kötet

A Pannon KözTérben tartották meg a közelmúltban a Trianon után: határon innen és túl című kötet bemutatóját. A könyv szerkesztői elmondták, a trianoni békeszerződés után 100 évvel, 2020-ban tartották meg a kötettel azonos című konferenciájukat az egyetemen. A koronavírusjárvány miatt a rendezvény az online térbe szorult, a kötetet 2021-ben adták ki, a bemutatóra pedig most kerülhetett sor, 2022-ben. 

A kötet a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg, a kiadvány megjelenését pedig a Bethlen Gábor alap támogatta. Kalmár Zoltán, a kötet szerkesztője elmondta, a könyv borítója kifejezi azt, hogy a trianoni események előtti nagy Magyarországot csak egy egységben érdemes figyelni. – Rengeteg aspektusból kiírhattuk volna a konferencia-felhívást Trianon kapcsán, gazdasági, pszichológiai, szociológiai, gazdasági és még sorolhatnánk. Abban azonban nagyon biztosak voltunk, hogy nem szeretnénk csak a trianoni eseményekre fókuszálni konkrétan, hanem inkább arra tettük a hangsúlyt, hogy az elmúlt száz évben hol és hogyan tapintható ki Trianon hatása akár Magyarország vonatkozásában, akár a határon túlon – mesélte Kalmár Zoltán. Ezzel lehetőséget adtak arra, hogy ne csak történeti témájú megközelítések szerepelhessenek, hanem akár nyelvi, identitás-kérdésbeli, művészeti is. 

A kötetben 19 szerző írása található, és ebből hat olyan szerző, aki nem a Pannon Egyetem kötelékében van. A könyv két nagy egységre, a Nyelv, kommunikáció, diaszpóra, identitás, valamint a Történelem, politika, művelődés, irodalom lett felosztva. A kezdő tanulmányt Navracsics Judit professzor, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánjának neve fémjelzi, aki Az anyanyelv megőrzése a diaszpórában az elmúlt 100 évben címmel írta meg munkáját. A kötetben a nyelvészeti írások mellett megjelenik a történetiség, a politológia, a kommunikációfilozófia, a gazsaságtudomány és a médiaelemzés is.