A bakonybéli monostorban festi meg a vértanú szenteket Novák Erik

– Máshol ez a sorozatot nem tudnám elkészíteni. Szükség van hozzá a hely szellemiségére. Bakonybél önmagában spirituális hely, a monostor alapítása előtt is az volt, halomsírok, kelták és folytathatnánk, azóta kiemelten az. Nem véletlen, hogy itt remetéskedett Szent Günter és Szent Gellért, holott előkelő származásúak voltak, királyi udvarokban forogtak, mégis ezt a békés, szakrális környezetet választották. Tetszik, hogy történetük összetalálkozik itt a témával, amit választottam, a vértanúsággal. A vértanú szenteket festem meg egy-egy képen, de ez nem független a közelmúlt és a jelen történéseitől, a boszniai és az ukrajnai eseményektől, más háborúktól. A történelem ebből a szempontból sok példát mutat, sokszor előfordult, hogy egyik ember a másik kínhalálát kívánva okozott fájdalmat. Festőként most az ezt elszenvedő érdekel, akit vértanúsága méltóvá tesz a szentté avatásra, az érdekel, ahogy eljut a mártírságig, az, amikor már a hit erejével felvértezve tudja, mi történik vele a következő pillanatban, hogy elkerülhetetlen a vég, hogy gyorsvasúton jut a nyomorúságba, mégsem adja fel azt, amiben hisz – mondta el Novák Erik festőművész, aki korábban gyakran járt Bakonybélbe, és amint tehette, ideköltözött, 2016 óta lakik a faluban. Jóban van a bencés szerzetesközösséggel, felajánlottak neki épületegyüttesükben egy műtermet. Ide engedte be az érdeklődőket festészeti workshop keretében, ezzel a Szent Mauríciusz Monostor pünkösdi programjaihoz, a kulthálóhoz csatlakozva.

Novák Eriket sokan ismerik rendezőként, producerként, színészként és operatőrként, nevéhez fűződik a Love Fiction, a Nyócker, a Herminamező – Szellemjárás, a Zuhanórepülés, a Fekete leves és a Szeretlek, mint állat! című film, részt vett ezeknek a műveknek a megalkotásában, gyakran több szerepkört ellátva. A hazai gengszterfilmek koronázatlan királyaként tartják számon, de elsősorban festőként tekint magára. Műhelyében megmutatta a látogatóknak, hogy a keretet, a vásznat is maga készíti elő, az enyvezést, az alapozást mind maga végzi, mint a régi klasszikus mesterek. A tervezett sorozatából már kész kilenc kép. Köztük a Szent Gellértet ábrázoló, akinek alakját Izsák atyáról, Baán Izsákról, a monostor perjeléről mintázta, idősebben megfestve őt. Gellértet, Imre herceg tanítóját a legenda szerint szöges hordóban gurították le a pogányok a Kelen-hegyről, amely ma a nevét viseli, ám életben maradt, ezért még megkövezték. A festő beszélt arról, hogy ez más szenteknél hasonlóképp történt, mert nem sikerült elsőre halálra kínozni őket. Szent Sebestény esetében is, akinek alakjába magát festette bele a művész. Őt a mezőn karóhoz kötözték és a katonák nyilazták. Egy jámbor asszony felgyógyította sebeiből, ám később bunkókkal verték agyon. 

Szent Cecília látható Novák Erik egy másik képén, akit fürdő forró gőzébe tettek, végül karddal végeztek ki. Keresztelő Szent János történetét pedig úgy jelenítette meg, hogy egy táncos kezében tartja a fejét. Története szerint ugyanis Heródes király manipuláció révén lefejeztette, Salomé buja táncáért kérte cserébe tálcán a fejét. 

Kilenc képnél tart a művész, a tizediken Szent Lúciát festi meg műhelyében, akinek a torkába kardot döftek, de nem lehelte ki azonnal a lelkét. Összesen harminchármat tervez, nem véletlenül, ennyi Jézus éveinek száma. Megfesti az ő alakját is, azt megjelenítve, amikor a keresztúton haladt és Veronika a kendőjét nyújtotta neki, letörölte véres verítékkel borított arcát, és a legenda szerint azon megmaradt az arcmása.