A vakond bandája

2022.06.25. 21:00

Agymosás elől dezertáló gerillák, levendulás csata előtt és a megtalált paradicsom

Hegyi Zoltán

A hírhedt kertpusztító és barátai

Fotós: Napló

A hírhedt kertpusztító és barátai

Fotós: Napló

JÚNIUS 21.

Ezen a napon minden évben leírom, hogy innentől rohanunk a télbe, most sem lett másként. Ennél azért persze jóval optimistábban tekintek a jövőbe, annak ellenére, hogy nem túl sok érvet tudnék felhozni mellette.

Az eddig ismert civilizációnak hamarosan annyi, háborúkkal, járványokkal, klímaváltozással, népvándorlással közeleg egy csinos kis apokalipszis, megfejelve a robotizációval, a mesterséges intelligenciával és a világszerte bevallatlan népbetegségnek számító kütyüfüggőséggel. Az alkoholizmussal és a kábítószerezéssel legalább már eljutottunk odáig, hogy betegségnek nevezzük, de a minden képzeletet felülmúló bevételt produkáló legális gyógyszeripari termékekkel előidézett függésekről nem beszélünk, mint ahogy az okostelefon- addikció is tabu. 

A remény persze él, az hal meg utoljára, már amennyiben ráeszmélünk, hogy, amint azt Pálferi atya mondotta volt Áder Jánosnak beszélgetésük során, összesen három hasznos app létezik. Anya, apa és a tesók. Ennek felismerése hozhatja el a belső és a külső békét, amiért jelenleg az utolsó önállóan gondolkodó, az agymosás elől dezertáló gerillák harcolnak. 

Az van még, hogy ezen a napon általában belezavarodom az események láncolatába, de idén egy kicsit tisztult a kép. Így aztán ma annak örülök, hogy kitört a csillagászati nyár, és alig van sötét, a Szent Iván-éji tüzet viszont majd csak holnapután ugrom át, de az is lehet, hogy csak álmomban. 

JÚNIUS 22.

Mindeközben a kertben is kitört a háború, és nem én kezdtem a hepciáskodást, ahogyan azt Billy Joel oly szépen megénekelte a We don’t start the fire című híres dalában. Hanem a vakond. Ez a gonosztevő, amit Zdenek Miler csehszlovák művésznek sikerült olyannyira rehabilitálnia, felmentenie, sőt beláthatatlan magasságokba emelnie, egészen a világhírig, a nadrágjával és a haverjaival együtt, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni számtalan gaztettéről. És arról, hogy egyáltalán nem aranyos, de még csak nem is cuki, hanem sokkal inkább egy megátalkodott kártevő. Harcmodora az egykori vietkongokéra emlékeztet, a legváratlanabb helyeken tör föl a föld mélyéről, hogy csapást mérjen az egyébként béketűrő kertész központi idegrendszerére. 

Az még csak a kellemetlen kategória, amikor a rendezett kerti ösvényeket túrja szét, némi bosszúságot és pluszmunkát okozva ezzel a gazdának. És ne jöjjön nekem senki azzal az álságos, vakondsimogató, érzékenyítő szöveggel, hogy ő volt itt előbb, és egyébként is örüljek neki, mert kinyuvasztja a kártékony rovarokat. Egyrészt az utóbbira még senki nem szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyeket az esküdtszék is elfogadna, ha majd végre kitűzik a tárgyalásának napját, másrészt meg nem érdekel. Nálam ebben a szezonban akkor szakadt el a cérna és került konkolybarátságunk egyébként is ingatag búzájába, amikor többször megsorozta a nemrég kiültetett, gyönyörűen virágzó és illatozó levendulákat, amitől most úgy néz ki az ültetvény, mintha az imént fújták volna le a borogyinói ütközetet. 

Az elém táruló sokkoló látvány hatására azonnal megemeltem a macskáknak minden egyes tetem után járó vérdíjat, majd egy röpke pillanatra még az is átfutott a fejemen, hogy vegyi háborút indítok, és elrettentésként bevetek néhány füstbombát is, de aztán viszonylag hamar lecsillapodtam, hiszen azzal baráti tűz alá venném szeretett növényeimet, és még Putyin sem dobálózik atommal, legalábbis remélem. Viszont mivel a kert azon részén nincs áram, maradt a napelemes verzió, így hát elballagtam a szaküzletbe. Amikor a riasztó dobozán észrevettem az ábrát, amelyen minden kétséget kizáróan egy vakond látható pirossal áthúzva, kissé megnyugodtam. 

A termékbe vetett bizalmam csak fokozódott, amikor az eladó közölte, hogy viszik a cuccot, mint a cukrot, és még senki sem hozta vissza. Ráadásul a spontán módon szerveződött konzílium során az is kiderült, hogy az egyik hozzászóló már sikerrel vette fel a harcot a földikutyákkal, és hogy hörcsögre is lehet menni a szerkezettel. Hazahoztam hát a zsákmányt, és alig várom, hogy üzembe helyezzük. 

JÚNIUS 23.

Az éjszaka jelentős felhőszakadás érkezett, esővíztárolók csurig, jöhet az újabb kánikula. Ám még előtte szertartásosan elfogyasztottuk az első idei saját paradicsomot, nomen est omen egy korai törpéről. Nagy boldogság ez, pompás rítus. És ahogy ez a jelen állás szerint kinéz, innentől nincs megállás, halle­luja az Úrnak

Címkék#jegyzet
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában