Francsics Károlyra és Orlai Petrich Somára emlékeztek a pápai városbarátok

A pápai születésű Francsics Károly (1804–1880) borbélymester jelentős mennyiségű és értékű naplófeljegyzést, memoárt készített megyénk és hazánk Petőfi korabeli, az 1848/49-es szabadságharc előtti, alatti és utáni eseményekről, a polgári átalakulás korának mindennapjairól.

Visszaemlékezéseit először „Kis kamorámban gyertyát gyújték” címmel 1973-ban adta közre a Magvető Könyvkiadó, s később rádióműsor is készült a műből. Erre figyelt fel Zsuppán István pápai művésztanár, aki akkor hallott először Francsics Károlyról és annak pápai vonatkozásairól. Mindezekről, Francsics borbély életéről, a vele egykorú pápai, s környékbeli történésekről, szülőutcájáról, feltételezhető szülőházáról beszélt a Petőfi Sándor utcai Petőfi-háznál a Petőfi Városbarát Egylet (PVE)  önkénteseinek Zsuppán István.

A megjelentek Francsics Károlyra emlékezve szalagot kötöttek a Petőfi-ház emléktáblája alá, meghallgatták Margl Józsefné egyleti önkéntes felolvasásában Petőfi Sándor „Barátimhoz” című költeményét, majd átsétáltak a Barát utcába, az egykori ferences kolostorral szemközti szociális intézet épületéhez – Petőfi és Orlai második pápai lakóhelyéhez –, hogy röviden megemlékezzenek az idén kétszáz esztendeje született Orlai Petrich Somáról, anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvéréről, a hajdani pápai diákról, a történeti festészet jeles alakjáról is. 

Koszorút helyeztek el az öt évvel ezelőtt állított Orlai-Petőfi emléktáblához, majd Kerecsényi Zoltán  egyleti ügyvivő felidézte, hogy 1841 őszén hosszas tolnai-baranyai csatangolás után ide érkezett vissza Petőfi Sándor, ez a Barát utcai épület szolgált második pápai lakóhelyéül. Orlai kicsit később, december körül érkezett meg a Barát utcai szállásra, hármasban laktak itt együtt egy Lantay Sándor nevű barátjukkal.