Jubileumi visszatekintés - Ötvenéves a Járdányi Pál Zeneiskola

Amint azt korábban megírtuk, az intézmény 1971 szeptemberében kezdte meg működését a városban, a tavaly esedékes jubileumi koncertet a vírushelyzet miatt az idei évre tették át. Az igazgató, Péni Béla 42 éve kezdett tanítani a zeneiskolában, amelynek akkoriban a gimnázium biztosított helyet, az akkori igazgatót pedig Borsányi Gábornak hívták. 

– Tapolcán az 1970/71-es tanévben a keszthelyi zeneiskola kihelyezett tagozataként indult meg az alsó fokú zeneoktatás, amire hatalmas igény mutatkozott. Akkora, hogy a következő tanévben szükségessé vált egy önálló zeneiskola létesítése. A Borsányi Gábor vezetésével induló új intézménynek a Batsányi János Gimnázium adott otthont. Az első években nyolc zenetanár tanította az iskola száztizenhét növendékét zongorán, fafúvós, rézfúvós és vonós hangszereken. Én az indulás után kilenc évvel, fiatal, kezdő pedagógusként kerültem ide fúvóstanárként, s így visszagondolva, nem volt könnyű időszak. Mivel a gimnázium adott helyet számunkra, így nem voltak fix pontok, előfordult, hogy a pincében tartottam órát, de olyan is, hogy a kollégiumba kellett átsétálnunk. Borsányi Gáborról jó emlékeket őrzök, sokat segített, támogatott mindenben.

Aztán a gimnáziumból 1982-ben a városi tanács döntése nyomán átköltöztünk a mai Bárdos, az akkori 1-es Számú Általános Iskolába. Itt már jobb körülmények között dolgozhattunk, de a saját, önálló iskolaépület vágya egyre erősödött – emlékezett vissza Péni Béla. 

1983-ban az ő vezetésével, irányításával alakult meg a zeneiskola fúvószenekara, amely a kezdeti nehézségeket leküzdve, sok munkával nagyszerű eredményeket ért el azóta. A fúvószenekar megalapításának ötletét 1983-ban az akkor még erős bauxitbánya-vállalat támogatta, majd jelentős támogatást nyújtott mintegy másfél évtizeden keresztül a működéshez, a belföldi és külföldi utazásokhoz, fellépésekhez. A zenekar ebben az esztendőben, május elsején lépett fel először, akkor a létszám mindössze tizenöt főt számlált. Azóta több mint százan fordultak meg az együttesben. Az alapítás utáni években a csapat rendszeres résztvevője lett a bányásznapoknak, a városi rendezvényeknek. A későbbiekben számos sikeres hazai és külföldi fellépést tudhatnak maguk mögött. 1992-ben show-kategóriában és koncertzenekari kategóriá­ban is ezüstdiplomát szereztek. 2001-ben koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt aranydiplomát, nemzetiségi kategóriában aranydiplomát kaptak. A harmadik minősítés 2008-ban történt, amikor megismételték a hét évvel korábbi kiemelkedő teljesítményt, koncertzenekari és szórakoztató kategóriában megint kiemelt aranydiplomát szereztek. Számos szép eredmény mellett 2013-ban nívódíjjal ismerte el a Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar munkáját a Magyar Fúvószenei és Mazsorettszövetség. 

– A fúvószenekar megala­pítása utáni esztendőben, 1984-ben Kendeh Gusztávot bízták meg az intézmény vezetésével, aki fő céljaként az iskola önálló épületbe költözését jelölte meg. Ezt a törekvést siker koronázta, Baski Sándor tanácselnök segítségével 1988-ban költözhettünk a mostani épületbe. Akkor vettük fel Járdányi Pál, a fiatalon elhunyt zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus nevét, aki sokat tett a Kodály Zoltán által kitűzött célok megvalósításáért. Ez egy óriá­si váltás volt számunkra, nem kellett már a hangszereket és egyéb eszközöket, kottákat állandóan pakolni, mindenki saját termet kapott. Ekkoriban nagyon népszerű volt még a zeneoktatás, rengeteg jó képességű gyerek jelentkezett, hiszen még rang, büszkeség volt a zeneiskolába járni – ma sajnos ezt már nem mondhatom el. Sok más van, ami elvonja a gyerekek figyelmét, azt hiszem. Ebben élen jár az okostelefon nyújtotta alkalmazások sokasága. Ez persze egyaránt hat gyerekre, felnőttre és a mi növendékeinkre is. Látom, amikor itt ülnek egymás mellett a folyosón, és nem beszélgetnek, hanem lehajtott fejjel nézik készülékük képernyőjét. Ez a mai világ, ezt hozta nekünk. Ráadásul a vírus még rontott ezen, az emberek még jobban bezárkóztak, falakat építettek maguk köré. Valamikor még őszinte beszélgetésekre is alkalom nyílt a diákjaimmal, ma ez már nem jellemző. Persze tisztában vagyok azzal, hogy az én személyes tapasztalatom nem csupán a zeneoktatásban, hanem az élet számos más területén, tulajdonképpen a társadalom egészében érezhető, látható, kézzelfogható probléma – fogalmazott Péni Béla, aki 2006 óta igazgatója a Járdányi Pál Zeneiskolának. 

Még Kendeh Gusztáv idejében indult, de az ő igazgatói munkája alatt teljesedett ki a 2003-ban Román Iván vezetésével megalapított vonós­zenekar, és az ütőoktatás is magas szintet ért el Tóth Péter irányításával. A közelmúltban megrendezett jubileumi hangversenyen a közönség is meg­győződhetett arról a magas szintű tudásról, amit a Járdányi képvisel. Ezzel együtt Péni Béla munkásságát szakmai díjjal is elismerték, az igazgat, s egyben karnagy a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége által adományozott Magyar Művészetoktatásért kitüntetést vehette át. Az iskola a 2021–22-es tanévet 339 növendékkel kezdte meg, és az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan négy tanszakon (zongora, szolfézs és ének, vonós és fúvós-ütő) folyt az oktatás. A most következő tanévnek hasonló létszámmal vághatnak neki.