Szarajevótól Trianonig

2022.06.01. 13:30

Kétkötetes, gazdagon illusztrált könyv jelent meg a nagy háborúról

Aki felemelte, átlapozta Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában – Szarajevótól Trianonig című kétkötetes művét, saját szemével láthatta, hogy igaz a meghívó szövege: ilyen könyv még soha sehol nem született. A szerzővel Heim Gábor, a Rotary Klub Balatonfüred–Veszprém tagja beszélgetett a Matthias Corvinus Collegium veszprémi képviseletén.

Őrsi Ágnes

Szalay-Berzeviczy Attila végigjárt minden hadszínteret, meglátogatott minden első világháborús temetőt és emlékművet nemcsak Európában, de Togótól a Falkland-szigetekig összesen ötvenhét országban

Forrás: Pesthy Márton/Napló

Fotó: PESTHY MARTON

A háborús történelem kutatói, kedvelői a megmondhatói, milyen tömegű kiadvány látott már napvilágot az emberiség számos zűrzavaros korszakáról. Azt viszont egy laikus is megítélheti, milyen gyakran fordulhat elő, hogy valaki valamennyi műveleti helyszínt akár többször is felkeresve, tehát történeti hűséggel, saját készítésű művészi fotókkal illusztrálva tudjon százéves történelmet mesélni a ma emberének. Arról is lehet fogalmunk, mennyi időbe, pénzbe, energiába kerülhetett a nyolcéves munka, aminek az volt a célja, hogy száz év múltán is vissza tudja adni az akkori hangulatot. 
Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, fotóművész, a pénzügyi szektor kiváló ismerője, például 32 évesen ő volt a Budapesti Értéktőzsde legfiatalabb elnöke. Mint megtudtuk, 2014-ben Bécsben élt, és jobban érdekelte az Osztrák–Magyar Monarchia élete, bukása, mint addig bármi. Jött februárban az orosz agresszió; elfoglalták a Krím-félszigetet. Ő teljesen összeomlott, mert – mint minden humanista ember – azt gondolta, Európában ennek már soha nem lesz esélye. Abban az évben a Közel-Keleten (ahol szintén élt hét évet) az iszlám került terítékre, ott is a háború, június 28-án pedig Szarajevóban megkezdődtek a nagy háború centenáriumi rendezvényei – a magyarok számára, de globálisan is az elmúlt kétszáz év legnagyobb eseménysorozata. Előkerült dédapja I. világháborús naplója is – arról írt, Budapesten és Bécsben hogyan élték át ezt az időszakot. Ekkor kezdett összeállni benne a könyvprojekt. 
Végigjárt minden hadszínteret, meglátogatott minden első világháborús temetőt és emlékművet nemcsak Európában (ahol a spanyolok és a skandinávok maradtak ki a háborúból, Hollandia is csak a végén keveredett bele), de Togótól a Falkland-szigetekig összesen 57 országban járt, négy kivételével többször is, hogy a korabeli események idejéhez leginkább hasonló pillanatban, időjárási körülmények között készíthesse el a helyszíni fotót. Mintegy 150–200 ezret, ezekből szerepel az 1914–1915-ös időszakot felölelő két kötetben 1700 darab kép. A két kötet 410 oldal, de Szalay-Berzeviczy Attila elárulta, készül az 1916–1918- as korszakról szóló folytatás is, ami legalább ötszáz oldalnyi lesz. 

Láttuk, hogy a kiadvány érdemes a figyelemre, de a hallgatóság a tanulságokra is kíváncsi volt. Az előadó szerint nem lettünk okosabbak a nagy háború óta. 2014-ben új folyamat indult el, amiben demokráciák csapnak össze autokráciákkal. Mindig olyan országokban kezdődik a háború, ahol az autokratikus vezetés nem számol semmivel, a hadsereg fölött sem működnek a fékek és az ellensúlyok. Tipikus hiba, hogy a támadó fél mindig túlbecsüli a saját erejét, és lebecsüli az ellenfelet, hogy egy-egy új garnitúra mindig elköveti ugyanazt a hibát. Pedig még senki sem tudott offenzív háborút megnyerni, az is többet vesztett, mint amennyit nyert, aki elindította. Tanulság az, hogy amilyen könnyű elindítani, olyan nehéz befejezni egy háborút. Szerinte a szomszédban zajló borzalomnak sem lesz gyorsan vége, de an - nyi biztos, hogy Oroszország ebbe az akcióba bele fog rokkanni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában