Örömzene színházi kulisszák között

2022.07.16. 19:07

Minden a helyén volt - Jamie Winchester és Hrutka Róbert léptek fel a VeszprémFesten

Három év kihagyás után a VeszprémFesten hallhatta ismét a közönség Jamie Winchester és Hrutka Róbert komolyzenei kísérettel előadott koncertjét.

Marton Attila

Fotó: Nagy Lajos/Napló

A két zenész Wood & Strings című koncertje (és lemeze) közel húszéves múltra tekint vissza. A kétezres évek elején a közös dalokat áthangszerelve szimfonikus kísérettel állították színpadra. Ahogy akkoriban, úgy a napokban a Veszprémi Petőfi Színházban tartott koncerten is a Mendelssohn Kamarazenekar működött közre. 2012 óta Jamie Winchester Írországban él, és bár időről időre visszatér, és koncerteket is ad, a mostani formáció három év után állt össze ismét, ami egyfajta ünnepiséget és különlegességet adott a koncertnek. Ha volt is bizonytalanság a zenészekben a fogadtatást illetően, ez valószínűleg a koncert első percében elillant. A publikum már a zenészek színpadra lépését hatalmas ovációval fogadta, és a koncert során ez a lelkesedés csak fokozódott.

Jamie Winchester a koncert elején arra utalt a közönségnek, ne vegyék túl komolyan őket, ugyanakkor az est során kiderült, a zenészek nagyon is komolyan készültek a fellépésre: nemcsak Hrutka Róbert gitárszólói mentek élményszámba, hanem az utolsó cintányérütésig minden a helyén volt. Jegyezzük meg azt is, a koncert sikerének alapját csak ez – a könnyű- és komolyzenei formációk együttműködése – jelenthette. Jamie Winchester az est egyik főszereplőjeként odaadóan és profin énekelte-gitározta végig a több mint másfél órás koncertet, olykor megilletődve-meghatódva a közönségtől.

 

A Wolf Péter vezényelte Mendelssohn Kamarazenekar szinte minden dalban közreműködött: hol csak kisebb, kiegészítő szerepet kaptak, finomítva a hangzást, felöltöztetve a könnyűzenei melódiát, máskor – például abban a nótában, amikor Hrutka Róbert ült a billentyűk mögé – pedig hangsúlyosabbat: érzelmi aláfestést adtak, megint máskor a dal dinamikai felépítésében kaptak főszerepet. A közönség felől áradó energia talán a Hold me, Thrill me, Kiss me, Kill me című, U2 feldolgozásban ért a tetőpontjára: a középpáholyban ülő rajongókból tánckar alakult, a lelkesedés a ráadásban odáig fokozódott, hogy szinte mindenki talpon volt a nézőtéri széksorok között. Igazi örömzenével ért véget a koncert, amelyet a közönség állva tapsolt meg.

Megérte a három év várakozás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában