Martinovics Tibor: „A fotózás szabadságot ad”

A lapról Tóbiás Krisztián főszerkesztő beszélt, aki egyebek mellett méltatta a helyi folyóirat tartalmának sokszínűségét, sokféle témát közöltek, majd kitért arra, hogy konferenciákat is szerveznek, valamint könyv és kottakiadvány sorozatot is útjára indítottak. A legújabb lapszám négy fő részből áll, eszerint szépirodalom, performansz, performativitás című fejezetből, a Krasznahorkai László Kossuth-díjas író által összeállított, valamint a Martinovics Tibor újságíróról szóló részből. Utóbbit Camera címmel a főszerkesztő írta. Martinovics Tiborral, aki a legújabb lapszám illusztrátora, Burza Patrícia Kármen szerkesztő beszélgetetett. Az újságíró azt mondta, nem tekinti magát fotósnak, mindössze jó képeket akar készíteni, nem a fényképezés a lényeg számára, hanem amit meg akar örökíteni. Később derül ki ugyanis, hogy az apró dolgokkal mennyi emléket örökít meg az ember. Kiemelte, támpontokat keres, kedveli a melankóliát, a még érintetlen építészeti örökséget, a fekete „fényt”, képei jelentős részét drámai kontrasztok jellemzik. A fotózás szabadságot ad, többet jelent a beszédnél, úgy fogalmazott, „a legrosszabb fotó sem tud annyira blőd lenni, mint egy rossz mondat”. Indíttatást adott számára kedvenc és meghatározó kortárs írója, Krasznahorkai László, aki úgy fogalmazott, „neked olyan röntgen szemed van, te fényképezel!” Nagy lökést adott gyerekkori barátja is, akinek elkérte Praktika gépét, akkor kezdett el fotózni. Kedvenc témái között szerepelnek például a vízköpők, a kopogtatók, a mostani kiállításon számára fontos pillanatokat örökített meg ismert és ismeretlen emberekről, Balatonról, a mediterrán világról.