Holdbéli csónakos - Bábfigurák teszik átélhetőbbé a színpadi jeleneteket

- A darabban tényleg győz az igazság és a szerelem. A végén a magyar fejedelem kisasszonya észreveszi: a szerelem nem egy vágy, nem egy álom, amit kergetünk. Idővel rájön, hogy nem a holdba, és nem olyan tárgyakba leszünk szerelmesek, amelyeket nem tudunk elérni, hanem meg kell tanulnunk szeretni. Nem tökéletes senki, mint a Hold. Mi, emberek szeretünk a vágyainkba, a tökéletesbe szerelmesnek lenni, de az Isten úgy teremtett meg minket, hogy nem vagyunk tökéletesek. Ezt pedig meg kell tanulnunk, ami nem könnyű feladat, mert gyerekkorban, tinédzserkorban idealizáljuk a szerelmet. E darabban minden szereplő csak ember, ők is hibázhatnak, mégis ezzel együtt kell szeretni őket – mondta el Tóth Géza rendező a színdarabról, és hozzátette: – Mindig úgy rendezek gyerekdarabot, hogy felnőttek is megtalálják benne a mazsolájukat. Ne feledkezzünk meg a sok információ között a körülöttünk lévő emberekről, öleljük meg, simogassuk meg, szeressük egymást!
Tóth Géza személyesen ismerte a szerzőt, Weöres Sándort, állítása szerint egy „nagy gyerek” volt, természetesen a kifejezés jó értelmében. Azért is tudott zseniális költő maradni, s hihetetlen távol-keleti kultúrával rendelkezett.  Sok történelmi alakot fedezhetünk fel ezúttal is általa a színpadon. Klasszikus jelmezeket láthat közben a közönség. A gyerekek egy ilyen mesében szeretnek koronát, kardot megcsodálni, és ehhez a Petőfi-színház ezúttal ragaszkodik. Maga az egész mese komoly mesekultúrából, a Vitéz László vásári komédia kultúrájából származik, ezért némelyik figura harsány megjelenésű lesz. 
– A félelem például egy fontos érzés, meg kell tanítani egy színházi előadás kapcsán is feldolgozni azt. Ha egy félelmetes alakot esendővé teszünk, a következő pillanatban a gyerekek már nevetnek, és a negatív érzés máris feloldódik. A gyerekek képesek drukkolni, átélni, beleélni magukat a színpadon zajló történésekbe. Ugyanakkor fontos, hogy hagyjuk a fantáziájukat dolgozni, hagyni kell, hogy ők még magukban a történethez tehessenek – jegyezte meg a rendező. 
A színház – mivel bonyolult a történet – színháznevelési szándékkal tervez kiadni egy olyan tájékoztatót, mely segíti a felkészülést az előadásra, így a diákok, a fiatalok már úgy ülhetnek be a nézőtérre, hogy ismernek bizonyos dolgokat a történetből. Ezeket a kis füzeteket osztályfőnöki vagy irodalomórán fel tudják dolgozni a tanárukkal. Ezen kívül báb- és mesefigurák színesítik a jeleneteket. A sólyommadár, a Medvefia bábja például egy fontos szereplő. Érdemes lesz figyelni rá.