Vissza a fás legelőkre

2022.10.02. 08:00

Bankárból gazda – Embermese a Zöldág Lovasudvar létrehozójáról

A fás legelőt, ahol egykor édesapja pásztorkodott Olaszfalu határában, megint olyanná varázsolta Varga Antal, amilyennek gyerekkorában megismerte. Nemcsak saját örömére, bárki besétálhat a Zöldág Lovasudvarba, gyönyörködhet a Tési-fennsík felé nyíló panorámában.

Rimányi Zita

Fotós: Rimányi Zita / Napló

 


 – Itt fociztam gyerekként, itt jöttem világra, amikor még csak pár picike ház állt a közelben – sorolta érezhető szenvedéllyel Varga Antal, és rögtön mutatta a csodás kilátást. Ez tölti fel manapság, nyugdíjasként Olaszfalu határában tölti az idejét. Miért kanyarodott vissza gyökereihez bankárkarrierje után? Egyrészt magától értetődő ez, mert neveltetése, a szülőhelye iránti szeretete okán, másrészt meghökkentő a története, ha megismerjük életútját. 

Édesapja többgenerációs szentgáli juhászcsalád sarja, egész életében birkákat, teheneket legeltetett. Ott, ahol most fia gazdálkodik. Már gyerekkorában – ahogy ő fogalmaz – állatbolond volt, ha ellettek az ólban, azonnal odaszaladt a felnőtteknek segíteni. Állatorvos szeretett volna lenni, de másképp alakult, ám ez az érzés, vágy azóta is megmaradt benne. Agrárközgazdászként végzett az egyetemen, főkönyvelőként kapott munkát, ezért tovább képezte magát, pénzügyi szakközgazdász végzettséget szerzett. Később bankfiókvezető lett Zircen, aztán a pénzügyi világ elismert tagjaként szakmai előadásokat tartott világszerte, Brüsszelben is dolgozott. S miközben a bankárkodással töltött éveket idézte fel tanyáján, felvisított egy kismalac a közelben. Párat tart belőlük, akárcsak birkákat, kecskéket, amelyek a lovakkal együtt szabadon legelnek. Ez csak egy ideje van így, de azt megjegyezte, hogy már aktív éveiben vett lovakat, azokon járta a bakonyi tájakat, lóversenyek műsorvezetője volt. Esetében akkoriban ez jelezte, hogy két egymással párhuzamos vonzalom jellemezte mindig életét: az egyik a bizniszhez, a pénzvilághoz, a másik a természethez, a hagyományos állattartáshoz köti.

Újszerűen régi, emberbarát

– Csak, ami ide illik – jegyezte meg sommásan, hozzáállását érzékeltetve a gazda annak kapcsán, hogy a földeket, amiket 2015-ben megvett, hogyan hozta rendbe. Meghagyta a tájba illő öreg fákat, a ligetes részek kialakítása érdekében azonban szinte dzsungelt kellett kipucolni, sűrűn benőtt bokros részeket, hogy megint a hajdani fás legelőket idézze a terület. Azokról tudni kell, hogy ma már szakirodalma van, milyen praktikusan lehetett rajtuk gondozni a jószágot, ugyanakkor a közösségi élet önmagukat természetesen fenntartó színtereinek számítottak. Ma a Varga Antal tulajdonában lévő egy nyitott közpark. Ajándék a közösségnek eleinktől – így véli.

Varga Antal édesapja egész életében pásztorkodott. Fia jövőre nemzetközi pásztortalálkozót és tudományos workshopot szervez a legeltetésről, birtokán tartják a Kárpát-medencei pásztordalok gáláját
Fotós: Rimányi Zita / Napló

– Szép, mint kiskoromban – fogalmazta meg ezúttal is röviden a lényeget. Mázli, hogy szellemi öröksége révén nyugdíjasként azt a fajta gazdálkodási kultúrát éleszti újra, ami a falusiak sajátja. Fenntarthatóságról beszélt, az érdekli, hogyan hasznosíthatjuk erőforrásainkat úgy, hogy közben gyarapítjuk azokat, és rögtön mondta a véleményét. Szerinte a kiskertek jelentősége megnőtt manapság, akárcsak a háziállatok tartásáé. Meggyőződése, hogy ez nemcsak  környezet-, hanem emberbarát megoldás. Azt szeretné megmutatni területén, hogyan lehet másképp, mint megszoktuk, s látható is nála, hogy megvalósítható: a régi módon tehetjük élhetővé mindennapjainkat, ehetünk egészséges ételeket, miközben biztosított lelki feltöltődésünk. Neki ez szerelem, másnak példa rá, hogy lehet ez is egy életforma. 

Pásztordalok, -találkozók
 Az első Bakonyi Betyárnapok szervezője volt Varga Antal. Idén pásztortalálkozót tartott lovasudvarában, amit a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatott, s azt összekötötte a pásztordalok versenyének gálájával. Csapatmunkát emlegetett, a Kóta, azaz a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének szerepét hangsúlyozta, de az ihletett helyszín legalább annyit számított, amit azért tudott kialakítani, mert a múlt értékes hagyományait meri mai szemmel nézni. Jövőre hasonló rendezvény házigazdája lesz, de már nagyobbat mertek álmodni a szervezők: Kárpát-medencei találkozót. Pásztordalokat éneklők érkezhetnek a határon túlról is és a pásztortalálkozót szintén nemzetközivé bővítik. Etnoökológusok, a tudomány képviselői részvételével tartanak workshopot a pásztortudásról, amely ma is értékes. Igazán a témához illő helyen. Ott, ahol a legeltetés módja a régi, a területen, amely visszanyerte régi szerepét, ugyanakkor hozzá illő újjal egészült ki. Ezt a rendezvényt ugyancsak a VEB 2023 EKF támogatja, május 19-én és 20-án lesz.

Sajtkészítés az internetről 
Varga Antal minden reggel kecskét fej, feleségével, a szintén közgazdász Bíró Virgillával az internetről tanulták meg a sajtkészítést. Feldolgozzák a kecsketejet családi célra, a gyerekeknek, a rokonoknak. Na meg maguknak, hiszen egészségesnek, finomnak tartják, és állítják, fagyasztható is az érlelt sajt. Az oltóanyaggal már jól bánnak, gyakorlottan forgatják a sóban a sajtkorongokat. 

 


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában