Tapolca és környéke a Cserháti Könyvszalonban

Szabóné Vörös Györgyi, aki a Kölcsey könyvesbolt munkatársai és a szervező egyesület nevében köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy az itt bemutatott, a települések életében fontos szerepet játszó helytörténeti kiadványok nemcsak a szerzők, de az olvasók szívét is megmelengetik.

A szokásos menetrend szerint a vendégek bemutatkozását követte a kiadványok ismertetése. Décsey Sándorról megtudtuk, hogy 2014 óta igazgatója a tapolcai Wass Albert Könyvtárnak és Múzeumnak. Ő is tapolcai, és örömmel dolgozik a településéért minden nehézség közepette – az energiatarifák megemelkedése miatt éppen a találkozó napján kellett dönteni a könyvtári nyitvatartás szűkítéséről. 

Raposka polgármestere, Bolla Albert a hétszáz éves településről szóló könyvet hozta magával, amihez Mészáros László János, Lesencetomaj polgármestere is letette azt a kiadványt, amit a község kilencszáz éves születésnapjára jelentettek meg. Kereskedelmi forgalomban egyik kötet sem kapható, viszont ajándékba megkapta a települések összes háztartása.

Tapolca járási központ, így a városi könyvtár gazdag helytörténeti gyűjteményében a városon kívül 28 környező falu emlékei és irodalma kutatható – hívta fel a figyelmet a könyvtárigazgató. Mindent gyűjtenek; a területen született kiadványokat, újságokat, dokumentumokat, de azokat is, amelyek témája Tapolca vagy a környék. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a települések helytörténetét feldolgozó hivatásos vagy amatőr szakemberek milyen sokat tudnak adni a „kívülálló” érdeklődőknek is. P. Miklós Tamás „Hangodi-jelenségnek” nevezte azt a Tapolca és környéke múltját feltáró és közreadó missziót, amelyet Hangodi László történész fejt ki. 

A tapolcai múzeum főmuzeológusa, több mint harminc történeti, helytörténeti kötet szerzője, a Lapidáriumi esték és a városismereti séták vezetője, a környékbeli települések történetének felkért előadója széleskörűen gondoskodik olvasói, hallgatói ismereteinek bővítéséről. Hangodi László is vendég volt a Cserháti Könyvszalon aktuális rendezvényén, amelyen nemcsak legújabb könyveiről, a tapolcai városi múzeum kiadványai sorozat újraindulásáról szólt, hanem arról is, hogy mennyire szívesen működik együtt más helytörténészekkel, milyen szívesen viszi hírét az említett településeknek, amelyek lehetnek kicsik vagy nagyobbak, az ott élőknek és az elszármazottaknak mindig nagyon fontosak lesznek. 

Előzetesként a novemberi találkozóhoz azt hallottuk, hogy a veszprémi kulturális folyóiratok főszerkesztőit szeretnék meghívni a szervezők.