Újjáéledtek a tótvázsonyi német táncok

Schönwald Mária tanárnő tótvázsonyi és a környékbeli svábsággal kapcsolatos hagyatéka roppant gazdag, aminek fontos részét képezi a Kurt-Petermann, a lipcsei Táncarchívum igazgatója által 1972. szeptember 26-án Tótvázsonyban és Pulán élő németek között végzett tudományos folklórgyűjtése. Wild Frigyesnek, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége alapító főtitkárának akkori felhívására az ország 32 települése - köztük Tótvázsonyból Schönwald Mária, Puláról Reményi Antal és Farkasgyepűről Mayer János - jelezte, hogy a helyi németség körében még élnek olyan adatközlők, akik ismernek az őshazából származó, megörökítésre érdemes német énekeket, autentikus zenés-táncos anyagokat. A gyűjtőmunkát úgy a magyar, mint az egykori NDK Kultuszminisztériuma támogatta.

Félévszázad után a helyi művelődési házban október végén "kelt életre" Kurt Petermann professzor tótvázsonyi gyűjtése. A program első részében Heilig Ferenc a történeti előzményekről beszélt, Schönwald Mária ezzel kapcsolatos hagyatéka alapján. Az előadás anyagát vetítették, így a képeken a szép számú közönség „élőben” láthatta a résztvevőket. Felelevenítették, a tanárnő 1972 tavaszán megkérte az akkori 70 éveseket, hívják elő emlékezetükből a régi német énekeket és táncokat, majd heti rendszerességgel összejöttek, és gyakoroltak. 

A felvétel során az idős emberek örömmel beszéltek anyanyelvükön a német stábbal, és adták át őseik hagyományát. Ennek kapcsán Petermann professzor megjegyezte, hogy az óhazában már közel 70 éve kihaltak ezek az énekek és táncok. Az előadó megosztotta a hallgatósággal a kapcsolódó emlékeit és élményeit is, ami személyessé tette a visszaemlékezést.

Az előadást a régi néptáncok filmfelvételének levetítése zárta; a képekről a jelen lévő rokonok felismerhették idős felmenőiket.
A szünetben aztán táncparketté alakult a nézőtér, majd a néptánc vette át a főszerepet. Az újjáalakult Tótvázsonyi Német Néptánccsoport nagy sikert aratva bemutatta a régi táncokat, amihez a zenét Jana Norbert zenetanár szolgáltatta harmonikán.

Ezután következett a táncház, amelynek tematikája a Petermann-gyűjtésre épült, és a Városlődi Rozmaring Táncegyüttest vezető Petres házaspár irányított: Petresné Reiter Andrea a hazai német néptánc elemeit, jellegzetességeit ismertette röviden, majd Petres Ákos „vitte táncba” a nézősereget Jana Norbert zenekíséretében. S mivel a „régebb óta fiatal” nézők lába hamarabb fáradt, a szünetekben  - a régi hagyományoknak megfelelően összekapaszkodva, a táncteret körben állva - a Schönwald Mária tanárnő gyűjtötte helyi és környékbeli német népdalok éneklése segítette fenntartani a jó hangulatot.