Magyar utazó telemarki élményei

Egy olyan északi országról van szó, amelynek területe háromszorosa hazánkénak, a lakosság viszont csak feleannyi, tehát kényelmes kirándulásokat lehet tenni, nincs az a nagy tumultus. Ha az időjárást is figyelembe vesszük, a túrázásra alkalmas időszak rövidebb, mint a hazai viszonyok között, ráadásul a nemzeti tudat része, hogy a természetjárás csak kíméletes lehet. Ezért járunk jól, ha követjük a túraútvonalakat, amelyekről minden aktuális információt időben tudni lehet, hogy nincs szemetelés, helyükön hagyjuk a növényeket, természeti képződményeket, szép kavicsokat, köveket, stb.  Zsuzsa áprilisban, húsvét idején lépett norvég földre, ahol a négynapos ünnep ugyanennyi munkaszüneti nappal járt, a vendégeknek fel kellett találni magukat. Ám mivel a gondos előkészület része a kapcsolatok felderítése is, már itthon segítséget kaptak a Bakony-Balaton Geopark munkatársától, Korbély Barnabástól. Így az együttműködés reményével indultak Dél-Norvégia Telemark régiójába, amit felfedezni szerettek volna. Ez a régió, ahol még a legősibb norvég nyelvjárást beszélik, ami például a síelés tudományának bölcsője. A lakosság jelentős foglalkoztatója a nehézipar, de mezőgazdaság is van, a kevés, arra alkalmas területet gondosan megművelik, és nagy becsben tartják saját terményeiket.

Amint hallottuk, az utazással együtt tizenegy napig tartott a kirándulás, amelyhez igénybe vettek bérelt autót, kenut, hajót, meg kiváló bakancsot a hegymászásokhoz, amiben bőven volt részük. Három javasolt túraútvonalon, mintegy húsz helyszínen jártak szokatlanul kellemes tavaszi viszonyok között – mint a helyiek mondták, egy-egy napig ki szokott sütni a Nap, de hogy végig verőfény legyen, az Telemarkban abszolút ritkaság. Rengeteg fotót láttunk a tanösvényekről, amelyek a vizekről szólnak, az állandó szélnyomás hatására csavarodott törzsű fákat, a víz által elmosott utakat, hajdani gleccserek által vájt völgyek mellett álló hatalmas sziklákat, gömbölyűre kopott óriási köveket. Némelyiken a tihanyi aranyházhoz hasonló zuzmó is feltűnt, ha ráesik az eső, az nagyon megnöveli a csúszósságot. 

A norvég emberek számára fontos cél a fenntarthatóság, beszélnek róla, közösen keresik a megoldást, ha egy út vagy természeti kár helyrehozásáról van szó.  Ha épített értékekről van szó, őrzik apró fatemplomaikat, régi temetőiket, a hagyományt, hogy színesek – többnyire vörösek a házfalak fehér szegéllyel, hogy akkor is hazataláljon mindenki, ha lehullik a mindent befedő hótakaró.  

Norvégia mindössze 1814-től önálló állam, az északi nyelvek hasonlósága miatt azt mondják, egy norvég dánul ír és svédül beszél. Amiben egyetértenek; büszkék adottságaikra, együtt munkálkodnak, hogy a jelen még jobb lehessen. Ezek miatt is gazdag országról van szó, ám aki bármilyen utat tervezne Norvégiába, számítson a magas árakra is; a Zsuzsáék által vásárolt, csarabféle növényből származó méz negyed kilója tízezer forintba került.    ŐÁ     

Fotó: Nagy Lajos, 2022.12.13.