A rovarrostálástól a vaddisznó-dörgölőzés nyomáig – Diákkutatás a Pintér-hegyen

Helyi értékek révén jegyezhették meg a tudnivalókat, terepgyakorlatra mentek Zirc parkerdejébe a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói. Maguk választhattak kutatási témát, kedvükre elmélyedhettek benne. Ehhez persze kellett, hogy pedagógusaik felismerjék a lehetőséget, pályázati támogatást igényeljenek, és nagy szerencse, hogy a városban működik egy természettudományi múzeum, melynek kutatói szívesen beavatták a diákokat abba, milyen felfedezőnek lenni. Milyen rájönni, hol lakunk, és közben betekinteni a tudósok munkájába. 

A Nemzeti tehetségprogram és a Miniszterelnökség forrásából mintegy másfél millió forint jutott a projektre, amely a 2021-2022-es tanévben valósult meg, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának és baráti körének közreműködésével. Szakemberei biztosították a botanikai és a zoológiai programokat, témavezetőként kísérték, szakmai támogatással segítették a tanulókat az ismeretszerzésben, a rendszerezésben. 

Az iskolások kutatási tevékenységük és kreatív munkájuk eredményeit kiállításon mutatták be intézményükben, ennek tárlói kerültek most át a múzeumba. A Biodiverzitás a Bakonyban – a Pintér-hegy természeti értékei című tárlat a Sarokgalériában június 18-ig, hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg. Kiderül belőle, mennyire élvezték a gyerekek a védett növények, fajok felismerését, meghatározását, izgalmasnak tartották éppúgy, mint amikor a vaddisznók dörgölőzésének nyomait keresték fatörzseken. Annál, hogy szép, már többet tudnak a szártalan kankalinról, a salátaboglárkáról, a bogláros szellőrózsáról. Rájöttek, hogy a medvehagymát nemcsak mi szeretjük a szendvicskrémben, hanem a hagymabogár, a csinos, piros kártevő is. Beleláttak, milyen az élet a madárodútelepen a barátcinegékkel és a kéreg alatt például a nagy bíborbogárral. Az ízeltlábúak rostálásához zsákot használtak, hogy az avar közt rájuk leljenek, kicsit megvizsgálják őket, mielőtt elsietnek. Az egyik lánycsapat pedig a zuzmókat választotta kutatási témának, megismerték tagjai többek közt a fali pogácsazuzmót és az ajakos tányérzuzmót. Pedig ezek a növények szinte eltűnnek az erdőben, hátteret képezve a többi élőlénynek, ám lényeges a szerepük: kisebb rovarok búvóhelyei, kiváló fészekszigetelő alapanyagként szolgálnak, ahol több van belőlük, jobb a levegő minősége.

Kutasi Csaba múzeumigazgató a kiállításmegnyitón elmondta: a projekt előnye, hogy ezentúl a diákok másképp fogják megfigyelni közvetlen környezetüket, nem felejtik el, amit megtudtak, és arra ösztönözték őket a saját kutatásaik, hogy a biodiverzitás csökkenésének megállításáért maguktól tegyenek. Balázsné Györek Zsuzsanna iskolaigazgató és Tamási Ivett intézményvezető-helyettes szintén azt emelte ki, hogy magukénak érezhették az ismeretszerzést, kíváncsiságukra alapozott a tudásátadás élvezetes, hatékony módja. Sok szép pillanatot, órát szereztek nekik a kutatók, és a projekt során a digitális tartalomszerkesztést is gyakorolhatták. Kedvet kaptak a csodák megfigyeléséhez, felhívták felnőtt rokonaik figyelmét a természet megóvására. Munkáik eredménye nyomán tablók, füzet, összefoglaló film készült, ami szélesebb közönséghez eljuthat.