Feltárják a Szél utcai izraelita temetőt

A veszprémi zsidóság hagyatéka közé tartoznak a Mártírok útján és a Szél utcában található temetők. Előbbit az elmúlt években rendbe hozták – több mint háromszáz sírt sikerült helyreállítani –, az utóbbi feltárása a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásának köszönhetően az év elején kezdődött el, mondta el kérdésünkre a Veszprémi Zsidó Hitközség vezetője. 

Wittmann Zsuzsanna hozzátette, a temető rossz állapotban volt: a sírkövek kevesebb mint tíz százaléka maradt meg, a kőfallal körbevett temető kerítését pedig a huszadik század 60-as, 70-es éveiben hordták szét. A feltárási munkálatok januárban indultak, és várhatóan április végéig tartanak. A temető területét az 1700-as évek elején vásárolta meg az izraelita hitközség, és 1882-ig temetkeztek a helyszínen. A temetőben 450 elhunytat helyeztek végső nyugalomra, ugyanakkor az út szélesítésekor egy vagy több sort felszámoltak, így ténylegesen ennél kevesebb nyugszanak a területen. A temető létesítésekor a város akkor lakott területéhez képest ez a terület távol volt, és ugyanebben az időszakban kezdtek el temetkezni az ingatlan szomszédságában található evangélikus temetőben is, mondta el Wittmann Zsuzsanna. A 19. században Hochmuth Ábrahám veszprémi rabbi fontosnak tartotta, hogy leírja a temető történetét, és az általa készített könyv az ott eltemetettek neveit, és sokak esetében a foglalkozásokat is tartalmazza, ebből kiderül, több orvos és kereskedődinasztia nyugszik a veszprémi zsidó temetőkben. 

A hitközség vezetője elmondta, a munkálatok részeként renoválják a megmaradt egykori kőfalrészt, valamint az evangélikus temetővel határos területen betonelemekből készült kerítéssel választják el a két sírkertet. Az utcafronti két oldalon – a Szél utca és a Fejesvölgy utcák felől – új téglakerítés épül kapuval. A program támogatásával a temetőben folyó munkálatok mellett a hitközség gondozásában rövidesen két könyv is napvilágot láthat: az egyik a város történelméhez és fejlődéséhez nagyban hozzájáruló öt veszprémi zsidó család életútját mutatja be 1944-ig, míg a másik a Hochmuth Ábrahám által a temetőről írtakat egészíti ki a feltárt sírok feliratainak fordításával, és tudományos feldolgozásával.