2024.09.14. 07:00
Hideg üvegben izzó örök rejtély
Louvre, British Museum, The Corning Museum of Glass (New York), Suntory Museum (Tokió) – pár nagynevű múzeum, ahol jelen van alkotásaival a kortárs magyar szobrászat és üvegszobrászat egyik leghíresebb hazai és nemzetközi képviselője, Lugossy Mária (1950–2012). A világhírű művészt bensőséges kapcsolat fűzte Veszprémhez, ahol most a Művészetek Háza időszaki kiállításán, testközelből csodálhatjuk meg néhány ismert és kevésbé ismert művét.
Fotó: Hankó András
– A város kulturális stratégiája nagyon egyértelműen fogalmaz. Azt nyilvánítja ki, hogy mindent veszpréminek tartunk, ami veszprémi születésű, Veszprémhez kötődő vagy Veszprémben elhelyezett mű – kezdte Porga Gyula, Veszprém polgármestere a megnyitóját, amelyben felidézte az ezredforduló környékét, amikor Lugossy Mária és a város kapcsolata szintet lépett. Megemlékezett arról, hogy az alkotó viszonylag rövid határidővel vállalta a Millenniumi emlékmű elkészítését, amelyet 2001. augusztus 20-án avattak fel ünnepélyes keretek között. (Lugossy Mária eredetileg kizárólag üvegből tervezte kivitelezni a szobrot. Ennek makettje is megtekinthető a kiállításon.) 2004-ben aztán Lugossy Mária Veszprémnek adományozta Rhea című, mészkőből, üvegből és bronzból készült szobrát, amely a 2021-ben átadott Veszprém Sportuszoda ékessége. A művésznő keze alól került ki a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület (VENŐKE) által állíttatott, az 1956. december 6-ai veszprémi nőtüntetésre emlékező emlékmű is.
A Lugossy Mária Retrospektív című tárlat merítést ad az alkotó életművéből, amely ugyan meglehetősen korán lezárult, mégis elképesztően változatos és izgalmas. A pályáját ötvösművészként kezdő képzőművész formavilágával és gondolatiságával már az 1970-es években is a világ élvonalába tartozott. Hogy mennyire, azt hűen példázza a kiállításon látható 1976-os, a budapesti Fórum Hotel állami nagyberuházáshoz készített krómacél digitálisóra-makettje. Lugossy Mária ezen előzmények után szegődött a Létezés titkának nyomába. Az általa „Genezis-korszak”-nak nevezett, a ’80-as években indult periódusban indult, a földi élete végéig tartó utazás, amelyre magával hívta mindazokat, akiket izgat, honnan jöttünk és hová megyünk. E korszakot – amelynek első számú médiuma már a rétegelt üveg volt, amelyet gyakorta öntött bronz egészített ki – egyebek mellett az Ősanya, Az első emberpár, a Transzformáció, a Földanya és a Misztikum képviseli a kiállításon. Egytől-egyig mágikus, elképesztő dimenziókat megnyitó remekművek. Lugossy Mária harmadik nagy alkotói korszakát egy pompeji utazás, az „anyagba fulladt emberi testek” látványa indította el. Ekkor született meg az emberi esendőség, kiszolgáltatottság és méltóság jelképe, Po Arnis. Az egyetemes embert szimbolizáló figura az Áldozatok könyve I című, homokfújt üveg-bronz kisplasztikán áll elénk – miniatűr formában, de elemi erővel. Lugossy Mária utolsó korszakából a Háromszög feszület, a Szentlélek és az Üstökös című plasztikákat válogatta be a kiállításba Dohnál Szonja kurátor. E műveknek különleges töltést ad, hogy a szobrász férjével, a szintén üvegművész Bohus Zoltán (1941–2017) segítségével tudta elkészíteni őket.
A Művészetek Háza Veszprém és a Bohus-Lugossy Alapítvány együttműködésében megvalósult kiállítás október 31-ig tart nyitva.