A bakonyi írónő saját története is regényes (interjú és podcast)

Romantikus történetek elevenednek meg, lépnek ki a könyvlapok közül, amikor Mail Karolin műveit olvassuk. A Bakonyban, Zircen élő írónál a romantikus regények olyan fontos élethelyzetek köré szövődnek, amik sokakat érintenek. Szeret a cselekmények szálain gondolkodni, álmodozni arról, mi hogyan alakulhatna egy kitalált történetben, és közben a saját gondolatai is rendeződnek.

– Tudják a zirciek, hogy egy kilenckötetes író él a szomszédságukban, sétál el mellettük az utcán?

– Sokan szeretik, olvassák, élvezik a könyveimet, és ezt el is mondják nekem. Ismernek többen engem és a könyveimet is. Így kapok visszajelzéseket. Gyakran a cselekmény kapcsán kérdezgetnek, arról, hogyan jutott eszembe és miért pont úgy alakítottam, ahogy a könyvben szerepel.

– Az hogy jutott eszébe, hogy egyszer csak elkezdjen regényt írni? 

– A 2010-es évek elején kezdtem el írni, de sokkal-sokkal régebben szerettem volna már egy történetet papírra vetni, ami a fejemben volt. Azt gondoltam, egy novella lesz, de regény kerekedett ki belőle. Aztán, ahogy az első elkészült, jött is a következő ötlete, és azóta sorban írom a regényeket. Korábban nem volt alkalmam rá, hogy ezzel foglalkozzam. Főállásban dolgozok most is, ám amikor megnőttek a gyerekek, időt tudtam szakítani az írásra. Azt viszont álmomban sem gondoltam volna, hogy regény születik így, az csak úgy jött, szinte magától.

– Hogyan születik meg egy-egy története?

• – Először dióhéjban van meg a történet a fejemben, a vége és az eleje konkrétan, a közte lévő rész csak nagyjából. 
• Ahogy elkezdem a fejezeteket írni, alakulnak a helyszínek, a fordulatok, a szereplők, 
• az első vázlathoz képest mindig jócskán kibővül minden téren a cselekmény. 
• Változik is sokszor, miközben dolgozok, csak az alapcselekmény szokott megmaradni. 
• Nincs ezzel gondom, ha elkezdek írni, folyamatosan maguktól jönnek a gondolatok, a szavak, a mondatok.

– Mi kellett ahhoz, hogy egyszer csak nekiálljon egy régi ötletét, vágyát megvalósítani?

– Bátorság és akarat. Szerintem muszáj legalább megpróbálnunk megvalósítani azt, ami régóta foglalkoztat bennünket. Aztán az nagyon jó érzés, amikor sikerül is. Amikor befejezek egy regényt, amikor kiírom, hogy itt a vége, az remek érzés. De akkor sosincs vége az írásnak. Sokszor átolvasom, átírom, módosítom a fejezeteket. A javítás során pluszrészek kerülnek bele, és ki is húzok belőle bekezdéseket, ez egy nagyon munkás része a folyamatnak. Aztán a történet befejezésénél is jobb érzés, amikor a kezembe foghatom a könyvet. Azt még sosem számoltam össze, mennyi időt töltöttem egy-egy regény létrehozásával, de sok-sok órát.

– Mitől jó egy író? Mitől jó egy regény?

– Nem tanultam ezt, nem jártam semmiféle írásképzőbe. Saját kútfőből jött mindaz, amit eddig e téren megvalósítottam. Könnyen, magától értetődően írok, és az a megerősítés, hogy sokan olvassák a könyveimet. A jó könyv receptjének alapja szerintem mindig egy jó történet, amit a fejemben tudok csűrni-csavarni, bővíteni.

– Az emberek összetartói régóta a történetek, ezt tudjuk. Azt nem tudom, hogy férhet bele az idejébe főállás mellett a regényírás, hiszen a kereskedelemben dolgozik, vállalkozó.

– Többen kérdezték, már, hogy éjjel írok-e. Éjjel alszom. Főként esténként otthon írok. Szeretek ezzel foglalkozni, és amit szeret az ember, arra van ideje.

– Romantikus történeteket ír, amikben kulcsmomentum a szeretet és sokszor a karácsony is.

– A karácsony nekem a legszebb ünnep, és ezzel nem vagyok egyedül, szeretem beleszőni a történeteimbe a karácsonyi családi összejöveteleket. Több regényben szerepel. A novelláskötetemben pedig van egy olyan fejezet, amiben öt karácsonyi történetet írtam le. Nem rózsaszín felhős, csöpögős romantikára kell gondolni, nálam a szeretet kerül főszerepbe, ami mindennek a kulcsa. Nagyon fontos, tudunk-e szeretni, kapcsolódni valakihez.

– Kilenc kötet után másképp vélekedik a szerelemről, mint korábban?

– Nagy szerencse, ha megtaláljuk az igazit. Az a jó, ha megtaláljuk és vele élünk, és a szerelem megmarad az évek során. A szerelem tovább élhet a kapcsolatban, nem kell az első időszak után elmúlnia, ezt saját tapasztalatból mondhatom. Érdemes-e keresni az igazit, akkor is, ha ez nehéznek tűnik? Lehet, hogy ha nem keressük, előbb megtaláljuk, és hamarabb beköszön az életünkbe a szerelem.

– Miért élvezi az alkotásnak ezt a formáját, az írást? 

– Az írásnak, a történetek olvasásának szerintem sosem múlik el a varázsa. Amikor leírom a gondolataimat, akkor kicsit én is benne vagyok a sorokban, akkor is, ha a regényben minden kitalált. Szokták kérdezni, hogy a saját életemre alapozom-e a cselekményeket, de ennyi életem nyilván nem lehet. Kitalált alakok a szereplőim, de életszerűen viselkednek. Egyszer egy hölgy azt mondta, hogy az egyik regényem pár fejezetét szinte róla írtam, pedig nem ismerem annyira. Tehát sokaknak lehet mondanivalóm. Az olvasóim a saját történeteikkel kötődhetnek a regényeimhez.

Könyvek készülőben

Mail Karolin elárulta, hogy várhatóan megjelenik majd egy tizedik kötete is, de időpontot még nem tud mondani. Az biztos, hogy romantikus történet lesz ez is, és a helyszín tekintetében a következő regényében is Magyarországon maradunk. Már körvonalazódik a fejében a történet, ami a negyvenes évek kitelepítésével kezdődik, de azt, hogy miként alakulnak a cselekmény szálai, csak akkor tudjuk meg, ha olvashatjuk a regényt. Ám az előfordulhat, hogy még előtte Karolin újabb novelláskötetét vehetjük kézbe, mert annak már kész az anyaga.