Bakonyi kincs legendája: Négyszáz éves GPS ikeás állványon (képgaléria, videó)

A zirci éggömb egy páros része, ugyanis egy földgömb tartozik hozzá. A glóbuszpár a zirci apátságban, a Ciszterci Műemlékkönyvtár klasszicista nagytermének közepén áll. Ez egy különleges glóbuszpár. Magyarország legrégebbi glóbuszpárjai között tartják számon.

A Bakonyba került éggömb az amszterdami Blaeu nyomdában készült 1630 körül. Rajzolt figurákat csodálhatunk meg rajta. A csillagképeket úgy rendezték el felületén, ahogy a gömb közepén álló ember azt láthatná.

Földgömb és éggömb – A különleges zirci páros

• A zirci ciszterciek éggömbjét már digitálisan is forgathattuk.
• 1250 csillag látható rajta 64 csillagképbe rendezve.
• 68 centiméter átmérőjű.
• A zircihez hasonló, de kisebb méretű glóbuszpárokat hajókra gyártottak, ugyanis komoly mérőműszernek számítottak, helymeghatározásra alkalmasak, ugyanakkor művészeti alkotások.
• A tájékozódáshoz szükséges számításokat a hajózók el tudták velük végezni.
• Eleink csillagászati ismereteiről tanúskodnak.
• Az éggömb papírmasé szerkezet, állványa egy fakeret, amiből kiemelhető.
• A fa naptárkereten az állatövi jegyek is szerepelnek.
• Az állvány szétszedhető, lapra szerelhető.
• Az éggömb egy csillagkatalógus grafikusan.
• 3 görgőnek köszönhetően forog a tengelye körül.
• A térkép előre nyomtatott cikkelyei halálpontosan illeszkednek.
• A hasonló éggömböktől eltérően a zirci hátterét is kiszínezték, ezért annyira gyönyörű.

A restaurálás érdekességei

Tóth Zsuzsanna mintegy húsz éven át töltötte a napjait a zirci éggömb mellett, végezte a restaurálását. Erről tartott nemrégiben előadást a Bakonyban, kiderült, hogy olykor olyan nehéz feladata volt, mint Kőműves Kelemennek. Néhányat emelünk ki az érdekességek közül, amelyeket megemlített.

• A restaurálást 1989-ben kezdte el, osztrák szakemberektől kapott hozzá elméleti felkészítést.
• A glóbusz felülete össze volt törve és több helyen hiányos volt.
• Megsárgult lakk borította és nagy területeken fehér javítások látszottak rajta.
• A restaurálás alatt a legtöbb időt egy autógumin töltötte a glóbusz, az kellően stabilan alátámasztotta és közben nem sérült meg.
• A behorpadások kihorpasztásához hajszárítót is használtak.
• A gipszréteg pótlása sziszifuszi munkának bizonyult, újra és újra letöredezett a gipsz.
• Az egyik görgőt, amely besüllyedt a tartórészbe, borosüveg dugójával támasztották alá.
• Rengetegszer kellett közben újra és újra ki- és beemelni a glóbuszt a keretbe a megfelelő beállítás miatt, ugyanis nem érhet hozzá a kerethez a gömb felülete.
• Az egyik hiányzó, rajzolt figura szemének színét a restauráló kollégái szavazással döntötték el, így lett zöld.
• A fantáziájára kellett hagyatkoznia egyes figurák újrafestésénél a restaurálónak.
• Később a hiányzó rész térképdarabkáit megtalálták összegyűrve. Azokat az újrafestett réteg fölé ragasztotta, és kiderült, hogy az eredetihez képest nem tévedett sokat, amikor festett.
• Az éggömb végső lakkozását egy férfivécében végezték el.
• Aranyszínűre festette ki a restauráló az éggömbön a csillagokat.

A legenda

Csak legenda szól arról, hogyan kerülhetett Zircre az éggömb, ugyanis a könyvtárosok se tudják igazolni a feltevést. Azt tudjuk, hogy a Blaeu Nyomdától két magyar nemesi család rendelt glóbuszokat, a Zrínyi és a Nádasdy. Nádasdy Ferencet pedig a Wesselényi-féle összeesküvésben kivégezték, könyvtára szétszóródhatott. 

Éggömbjének egy idő után a feljegyzésekben már nem volt nyoma, és egyszer csak megjelent, Villax Ferdinánd apát idejében a zirci apátságban egy éggömb. Az apát a csillagászat nagy rajongója volt.