2017.09.15. 07:51
Jó szónok, lelkiismeretes pásztor volt az érsek
Kopácsy József hercegprímás élete és kora volt a témája a Múzeumi Szabadegyetem előadás-sorozat első alkalmának a Laczkó Dezső Múzeumban. Szeptember 18-án lesz 170 éve, hogy az egykori székesfehérvári, veszprémi püspök, majd esztergomi érsek eltávozott az élők sorából, így az évforduló kapcsán Fogl Krisztián Sándor történész tartott előadást.
A veszprémi születésű Kopácsy József 1822-től a székesfehérvári, 1825-től pedig a veszprémi püspöki feladatokat látta el, munkásságát jelentős eredmények jelzik. Fogl Krisztián Sándor történész a kortársak feljegyzéseit, dokumentációit összegyűjtve mesélt arról, milyen szerepet töltött be a rá bízott megyékben. Veszprémi püspökként például helyreállította a rendet az egyházmegyében, alapítványokat hozott létre, s gondoskodott a jó tanítóképzésről.
– Kopácsy Józsefről azt tartották az egykori kritikusok, hogy jó szónok, jó politikus, lelkiismeretes főpásztor és ügyes békéltető volt – mondta el a történész, aki előadásában felvázolta a hercegprímás teljes életútját, érintve azt a történelmi hátteret, mely a korabeli katolikus egyház helyzetét jellemezte, s arról is mesélt, miként őrződött meg Kopácsy alakja a történet- és az irodalomtudományban. A szabadegyetemi előadás során Fogl Krisztián Sándor olyan papi kéziratokat, körleveleket és különböző egyházi iratokat ismertetett, s arról a számos jótékony kezdeményezésről is beszélt, melyeket a későbbi esztergomi érsek Kopácsy támogatott: nőnevelő intézetet hozott létre Balassagyarmaton, hozzájárult a Magyar Tudományos Akadémia megalapításához, de kivette részét a Veszprémi Kórház támogatásából is.
