A város értéktárát gyarapítanák

A Pápai Művelődéstörténeti Társaság a közelmúltban értéktár témakörben szervezett civil kaszinót, hogy erősítsék a települési értékfeltárás közösségi szerepvállalását. Az Esterházy-kastélyban tartott összejövetelen szó esett arról, hogy a több mint hétszáz tagot számláló helyi nyugdíjas egyesületet mindenképpen érdemes lenne javasolni a helyi települési értéktárba. A megjelenteknek segédanyagokat, ötleteket osztottak az ajánláshoz, illetve Reidmár Linda, a Gróf Esterházy Károly Múzeum néprajzosa, muzeológusa jó gyakorlatként szólt az általa a Győry-gyűjteményről készített ajánlásról.

– A ma már több mint 12 ezer darabból álló, szisztematikusan megalkotott helytörténeti és néprajzi gyűjteményt országos szakmai körökben is méltán jegyzik. Számos értékes tárgysorozattal rendelkezik a 19. század elejétől a 20. század közepéig, melyek a néprajz minden részterületét képviselik. Áttekintő képet adnak a korabeli pápai polgárok, valamint a környék falvainak paraszti kultúrájáról, életmódjáról, művelődéstörténeti jellemzőiről – tudtuk meg az értéktárba történő felvétel melletti indoklásként Reidmár Lindától.

Baloghné Uracs Marianna elnök elmondta, több mint egy éve szentelik a kaszinó alkalmait a Pápa városa és térsége számára fontos személyeknek, dolgoknak. Egyik feltett szándékuk, hogy a pápai értéktárba minél több helyi érték kerüljön be. Úgy vette észre, leginkább a kis községekben, illetve azon településeken, ahol civil szervezetek karolják fel az ügyet, indult be tevőlegesen az értékmentő munkafolyamat.

Tulajdonképpen csak akkor van értelme az értéktáraknak, ha az adott közösség az ajánlás értéktárba kerülése után is foglalkozik az értékkel, például kiállítások, kiadványok, pályázatok születnek. Az iskolavárosként, kultúrájáról híres Pápa ebből a szempontból előnyt élvez, hiszen évtizedek óta működnek a helyi értékeket fontosnak tartó honismereti körök, civil közösségek.