Iváncsik Gergő pelerint öltött

Szabó István ceremóniamester köszöntőjét követően a korábbi válogatott balszélső kijelentette, hogy örömmel lesz a rend tagja, így a Nagytanács jóváhagyásával felölthette a lovagrendi avató pelerint.

A lovagrend olvasmányát Csizmadia László borrendi tag ismertette, egy újabb adomát megosztva a jelen levőkkel a jó öreg tapolcai kocsmárosról, Mojzer uramról fennmaradt századfordulós történetek közül. A friss borlovag ezt követően két borminta közül sikeresen felismerte a Badacsonyi Kéknyelűt és bírálatot mondott róla. Úgy fogalmazott, hogy nagyon ízlett a bor, kicsit testesnek tűnt, de remek. Próbatételét elfogadta a nagymester.

Iváncsik Gergő az eskü szövegét mondva fogadta, hogy a Badacsonyi Borvidék hírnevének terjesztését, ápolását és növelését minden tőle elvárható módon segíti, annak mindenkor jó követe lesz, hirdeti a mértékkel fogyasztott badacsonyi bor egészséget szolgáló, életörömet adó jótékony hatását. A kulturált borfogyasztás szabályait vendégként és házigazdaként egyaránt betartja, igyekszik annak másokat is megnyerni. Esküdött a bazaltkoronás Badacsony-hegyre, borának minden cseppjére, hogy a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend tagjának lenni számára nagy megtiszteltetés, ezért a borlovagrend szabályait betartja, a rend hű tagja lesz.

Vállalta, hogy amennyiben a szabályokat megszegné, méltó büntetésül halála után Bacchus taszítsa el magától a vízivók közé.

Az avatók átadták számára az oklevelet, a díszláncot az emblémával és Gergő beírhatta nevét a borrend nagykönyvébe.

Iváncsik Gergő tizenhatszoros magyar bajnok, tizennégyszeres Magyar Kupa-győztes, három Bajnokok Ligája döntőt játszott, egyszeres KEK-győztes, kétszeres SEHA Liga-győztes, kétszeres olimpiai negyedik helyezett a magyar válogatottal, világválogatott kézilabdázó.