Túl nehéz volt a hátizsákjuk: Sós Kálmán egykori játékvezető elemezte a magyar–holland mérkőzést

A magyar férfi kézilabda-válogatott kellemetlen vereséggel nyitotta a magyar–szlovák közös rendezésű Európa-bajnokságot: 31-28-ra kikapott Hollandiától. Pedig erről a mérkőzésről előtte szinte mindenki biztosra vette, hogy csakis magyar győzelemmel zárulhat. 

– Nagyon idegesen játszottunk, nem azt az arcunkat mutattuk, ami jellemző ránk. Sajnos belekerültünk egy olyan spirálba, amiből nem tudtunk kijönni, nem tudtuk a játékosainkat megnyugtatni, és vereség lett a vége. Bízunk benne, hogy a következő találkozókon már jobban viseljük az aréna nyomását, és azt az elvárást, amit támasztanak felénk – összegzett Gulyás István szövetségi kapitány az összecsapást követően. 

Felkértük Soós Kálmánt, korábbi nemzetközi játékvezetőt, akinek egyik szakterülete a sportpszichológia, elemezze, mi történt a pályán. 

– Külső szemlélőként sosem szabad értékelni, minősíteni, hiszen nem élünk együtt a játékosokkal, a csapattal, nincs rálátásunk a körülményekre. Ha a pszcihológiai oldalát nézem, akkor óriási terhet cipelt magán a válogatott. A húszezres MVM Dome varázslatos hangulata, az elvárások, amiket a nézők és a szakvezetés támasztott, ezek mind mind befolyásoló tényezők voltak. A fiúk a pályán egy olyan hátizsákot cipeltek, amelytől képtelenek voltak megválni – kezdte Soós Kálmán. 

A Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség örökös elnöke szerint a magyar játékosok mindegyike sokkal többet tud a kézilabdáról, mint amit a pályán mutattak. Úgy vélte, a tudása 30-35 százalékát tudta kiadni magából a magyar együttes. Ezzel szemben a holland alakulat jóval kevesebbet tud a játékról, de azt a kevesebbet tökéletesen hozta, eredményesen, készségszinten tudta előadni. 

– A játékosaink egytől egyig feszültek, idegesek voltak, izgultak, és bármivel próbálkoztak az edzők, nem tudták őket kizökkenteni ebből az állapotból. Senki ne gondolja, hogy ez a társaság elfelejtett kézilabdázni. Rendkívül komoly képességű, jószándékú játékosok és edzők alkotják a válogatottat, ráadásul rég volt ilyen összetartás és szakmai konszenzus, mint most. Bízzunk bennük, szorítsunk nekik, hogy a következő két mérkőzésre a terheiket lerakják, a hátizsákot az öltözőben hagyják, és végre megmutathassák tudásuk legjavát – hangsúlyozta a szakértő. 

Soós Kálmán arra is kitért, szembetűnő volt, hogy míg a hollandok minden helyzetet csapatszinten, addig a mieink inkább egyénileg próbáltak megoldani. A magyar edzői gárda alaposan felkészítette erre a tanítványokat, azonban a pszichológiai nyomás miatt teljesen tanácstalanná váltak, dőre hibákat követtek el. 

– Aztán ott van még Bánhidi Bence bokasérülése is, amelyről egyelőre nem tudni, mennyire súlyos, tudja-e majd folytatni az Európa-bajnokságot. A beálló, saját posztján a világ egyik legjobbja, ezért pótolhatatlan. Lehet helyettesíteni, ám a kiválása után is érezhető volt, hogy ez a többiek teljesítményét is kedvezőtlenül befolyásolta – vélekedett a szakértő. 

Soós Kálmán arra kért mindenkit, ne temetesse a válogatottat, inkább szorítsanak ezért a végtelenül szimpatikus és egyébként jó szellemiségű, győzni akaró csapatért. Bízik benne, hogy a kvalitásait meg fogja tudni mutatni a következő két meccsen a portugálok és az izlandok ellen. 
– Hiszek benne, hogy a mázsás tehertől megszabadulva szárnyalni fog a válogatott. Elérhető még a továbbjutás! – zárta gondolatait.