Akikkel tényleg futott a szekér

2022.08.16. 11:30

Fantasztikus, felejthetetlen szezont produkált harminc évvel ezelőtt a veszprémi kézilabdacsapat

A nagyban átalakult Bramac Veszprém SE harminc éve hajtotta végre a máig emlegetett „hármasugrását”, mikor elhódította a bajnoki címet, ismét felült a Magyar Kupa trónjára és „rátenyerelt” a KEK-serlegre. A megyeszékhelyen akkortájt lett sikk kézilabda-mérkőzésre járni, a Március 15. utcai teremben folyton garantált volt a telt ház.

Király Ferenc

A csapat

A fantasztikus szurkolósereg által bíztatott, fennállása legszebb napjait élő klub – a várakozásokat felülmúlva – a város sporttörténetének egyik legfénylőbb diadalát aratta; hovatovább lerakta a későbbi sikerek alapjait. A forgalomtól elzárt belvárosban népünnepély fogadta a hősöket, akik ott szorongtak a többezres tömegben, tisztában voltak azzal, hogy a lelkes kis munkáscsapat messzi földön híres klasszisgárdává vált.

Török Lajos

A veszprémi műhely számára nem zárult jól az 1990/91-es évad, mert noha elsők lettek a hazai kupasorozatban, az Elektromos SE egy hajszállal megelőzte őket az NB I-ben (Áment István párperces, mégis jogosulatlan szerepeltetése miatt két pontot levontak tőlük, ami az aranyérmükbe került), míg a KEK-elődöntőben a TSV Milbertshofen állta az útjukat. Más kérdés, hogy az ausburgi visszavágó holland bírái zömében a kárukra tévedtek. A holt idényben az addigi szakvezetőjük, Valerij Melnyik az említett német együttes – a szovjet válogatottal olimpiai és világbajnok Anatolij Jevtusenko – pályaedzője lett, és a helyére az a Joósz Attila érkezett, aki a győriekkel EHF-kupát is nyert. A klub elöljárói szerényen annyit kértek tőle, hogy első évében építse a jövő csapatát, ám közben kvalifikálják magukat a nemzetközi porondon való indulásra, illetve az Európa-kupában jussanak minél tovább. A tréner nem volt irigylésre méltó helyzetben, tudniillik Melnyik „magával vitte” a vodkakedvelő Szazankovot, valamint Szavkot és Szavcsukot. Ha ez nem lett volna elég, Gyurka és Putics, a klubtörténet talán legfélelmetesebb lövőpárja szintén Németországba igazolt, míg a válogatott Cziráki-kapus – a több szereplés érdekében – a Mecsek-aljára költözött. Mivel ennyi sportolót anyagiak híján nem lehetett pótolni, az egyesület átformálta a szerkezetet és – fiatalokkal, továbbá addigi „perememberekkel” – áttért egy másik játékstílusra.

Szurkolók Münchenben

Miközben az új rendszerű, tizenhat csapatosra „duzzasztott” bajnokság B-csoportjában gond nélkül vették az akadályokat, a Kupagyőztesek Európa-kupájának nyitó körében, legutóbbi KEK-elődöntősként erőnyerők voltak, ám a másodikban nagy hal akadt a horgukra, a földkerekség egyik legjobb alakulata, a spanyol Elgorriaga Bidasoa. Joósz-mester az idegenbeli „odavágó” előtt néhány gólos vereséggel is kiegyezett volna, aztán a tanítványai csodát tettek és nyolc góllal nyertek a Biscayai-öbölben. A vendégek elképesztő utolsó tíz percet produkáltak, Éles például a saját kilenceséről lőtt gólt, az időnként magánéleti problémákkal és súlyfelesleggel küszködött csillag, Kalocsay pedig a háta mögött, fordulásból ejtette be a labdát a hálóba. A sportszerű publikum vastapssal jutalmazta őket, amire persze esélytelenként rá is szolgáltak. Noha a hispán lapok nem tartották lefutottnak a visszavágót, az előző évi KEK-döntős „csak” nyerni tudott a megyeszékhelyünkön (17-19). A negyeddöntőben a svájci RTV Basel várt a bakonyiakra.

Éles József

A Bramac VSE már ősz végén, csoportgyőztesként bejutott a bajnokság rájátszásának felsőházába, jóllehet Békéscsabán meglepő vereséget szenvedett (18-16). A svájciak elleni párharcra elővételben is lehetett belépőt vásárolni a Jutasi úti klubirodán és a helyi totózóban (...a felnőttjegy száz, a diák, nyugdíjas és katona hatvan forintot kóstált), a bátrabbak pedig a bajnoki derbik szüneteiben, a csarnok büféjében jelentkezhettek a helvét kirándulásra. Az első veszprémi csata elején a vendégek az időt húzva tartották magukat, aztán belelendültek a mieink: szigorúbb lett a védekezésük és felgyorsultak a támadásvezetéseik (31-20). Csapatunk ilyenformán bizakodva utazhatott a visszavágóra és kettős győzelemmel váltott jegyet a négy közé.

Brenner László és Joósz Attila

Közben a több vasat is tűzben tartott „cserepesek” 1992. elején leigazolták a cseh válogatott Ljubomir Svajlent, aki abban a kiírásban csak a hazai vetélkedések során kaphatott szerepet, lévén, a KEK-nevezéskor még tartozott a klub kötelékébe. Az együttes azokban a napokban kikapott a Tisza Volán otthonában (23-21), úgy, hogy öt büntetőt is kihagyott. A rájátszás utolsó részében az Elektromos is két vállra fektette őket (24-20), igaz, így is ott voltak az akkor tényleg bombaerős bajnokság négy legjobb csapata között, majd a Tisza-partiakon túljutva a hazai kupadöntőbe is bejutottak. Ott végül a győrieknél bizonyultak jobbnak (25-16, ill. 22-22), így zsinórban ötödször emelhették magasba az MK-trófeát. Élesék hamarosan a dán GOG Gudmét fogadták a KEK-elődöntő első felvonásán, amit nem mindennapi érdeklődés kísért.
A mieink úgy vélekedtek a nyitó „tánc” előtt, hogy öt-hat gólos különbségnél nyugodtan várnák a folytatást. Fertályóra után még a skandináv kézilabdát favorizáló riválisnál volt az előny, aztán a bombaformában lévő Éles vezérletével repesztettek egy hét-nullás szériát. Ám a nagy taktikai csata közepette hiába húztak el nyolc góllal, a dánok a hajrában felkeltek a padlóról, és a feleket „csak” öt találat választotta el a lefújáskor (26-21). Noha a Gudme jó képességű társaságnak tűnt, a magyarok összességében kint sem hagyták érvényesülni őket, igaz, az első félidőben, négygólos hazai vezetésnél nehéz pillanatokat élhettek át. Ám idővel feljavult a hátsó alakzatuk – az ellen lövéshez is alig jutott –, majd az őket kétnapos utazás után elkísérő szurkolóik örömére a támadóarzenáljuk is kibontakozott, jöttek is az indításgólok és az újabb kettős diadal, s persze a fináléba jutás (24-19).

Perger Zsolt

A veszprémiek a negyedik KEK-elődöntőjüket már sikerrel vették, és a kontinens jegyzett csapatai közé kerültek. A bajnoki elődöntőben kettő-egy arányban múlták felül a Rába ETO-t, a végén Győrben lejtettek örömtáncot – megszakítva ezzel a kisalföldiek hat éve tartó hazai veretlenségi sorozatát. Joósz-edző ezen győzelmet kapta az övéitől az ötvenedik születésnapjára. A 22-17-es diadal után a drukkerhad Veszprémvarsányban elállta a hazafelé tartó csapatbusz útját, hogy az ottani kocsmába meginvitálja a mindig közvetlen kedvenceket. A fennállása legizgalmasabb napjait élő Bramac a Joósz Attila ellen valóságos hecckampányt folytatott Elektromossal vívta a bajnoki finálét, ahol méltó revánsot vettek rajtuk – az előző évben „elrabolt” aranyéremért is. Összesítésben három-egyre nyertek, az utolsó fővárosi találkozón Éles tizenháromszor volt eredményes. A párharcot követően a veszprémi szimpatizánsok elözönlötték a Népfürdő utcai pályát.

Gulyás István (középen)

A KEK-finálé előtt égtek a vonalak a klubirodán, boldog-boldogtalan ott akart lenni az első nemzetközi kupadöntőjükön. Joósz Attila a nyitó ütközet előtt azt mondta, hogy az erőkézilabdával „operáló” Milbertshofen kicsivel esélyesebb a győzelemre, de ez nem jelenti azt, hogy feltartott kézzel lépnének a parkettre. Az összecsapás három órakor kezdődött, de fél egykor már a „csillárról is lógtak” a későn érkezők. A megbetegedett Jevtusenko helyett Melnyik ült a kispadon, akit a bemutatásnál óriási füttykoncert fogadott; a katlanban ugyanis sokan emlékeztek a korábbi megnyilatkozására, miszerint a veszprémi játékosokat csak a pénz, az ital és a nők érdeklik. Az első játékrészben fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a fordulás után belelendültek az addig négy hétméterest elhibázott hazaiak. A hajrában Lepsényi büntetőket fogott, míg a társai a csodás közönség pokoli hangorkánjában eksztázisba kerültek (24-14). A müncheni visszavágó előtt az addigra az ellenfélnél is lapátra tett Melnyik tizenkét gólos német diadalt vizionált, és a vendégek szakmai stábja is óvatosságra intett. Egy ideig kiegyenlített volt a küzdelem, aztán a bakonyiak elkezdtek a megbeszéltek szerint „muzsikálni”: zsinórban hat gólt lőttek, a végén pedig már a nézőket szórakoztatták, így a KEK-ben a negyedik idegenbeli derbijüket is hozták (20-27). A vendégszurkolókat még a rendes játékidőben úgy kellett lefogni, nehogy beszaladjanak a küzdőtérre. Az ünneplés ugyanakkor így is sokáig tartott a Rudi-Sedlmayer Halléban, majd egy közeli kerthelyiségben, ahová ötezer liter ingyen sör is érkezett.

Csoknyai István a szurkolók között

A sporttörténeti sikert aratott gárdát néhány nap múlva örömünnep fogadta a lezárt veszprémi belvárosban. Fúvószenekar és mazsorett-csoport fellépése után a szpíker a városháza előtti színpadon egyenként mutatta be az elegáns formaruhát vett „aranyifjakat”, akiket a tömeg hatalmas üdvrivalgással fogadott. Miközben mindenütt folyt a pezsgő és a sör, a város polgármestere azt is elejtette, hogy fél órája Zubjuk és Zsitnyikov letette a magyar állampolgársági esküt. Később még egyszer levetítették a müncheni visszavágó filmjét, majd az éjszakába nyúló utcabál tűzijátékkal zárult.

Ünneplés a mücheni öltözőben

A veszprémi klub játékosállománya ugyan meggyengült a lapunkban taglalt szezon előtt, a mezőnyhöz képest mégis rengeteget javult. A remek pedagógiai érzékkel bírt Joósz Attila talpra állította őket. Haladtak is a maguk által kijelölt úton, s közben minden eshetőségre felkészültek. Ragyogó taktikával lepték meg a többieket, amikor csak tudták, a szellemes játékukat tolták az előtérbe és a küzdőszellemük is végig töretlen maradt. Futott velük a szekér: abban az évben mindent besöpörtek, a felülmúlhatatlan teljesítményükről, a páratlan sorozatukról azóta is csak felsőfokban beszélhetünk. Egy valóban szerethető csapat született, melynek dicsőségét nem lehet eléggé méltatni. 

Pezsgőzés a szurkolókkal
Az 1991/92-es évad csapatát Németh Csaba, Lepsényi Sándor, Perger Zsolt, Ljubomir Svajlen, Kalocsay Attila, Török Lajos, Gulyás István, Csoknyai István, Jurij Zsitnyikov, Zsigmond György, Brenner László, Éles József, Igor Zubjuk és Béres László alkotta. Joósz Attila vezetőedző munkáját pályaedző-tolmácsként Zsupanyin István segítette.
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!