Üzenet küldése folyamatban…

Mosollyal az arcomon veszem a kezembe a telefont. Június 18. 6:25-öt mutat. Még van öt percem.

- Valamit írnom kéne neki! De mit? A Boldog Születésnapot nem túl snassz? És ha teszek bele smile-t is? Vagy keressek egy aranyos gif-et? Nem is tudom… kicsit elmélázok.

Még öt perc, de valahogy a gondolatok, emlékek nem engednek el. Már azt sem tudom, hol kezdődött…

Senkinek sem kell bemutatni, ő és az SVSE atlétika elválaszthatatlanok. Nyughatatlan, elszánt természetű, szereti, ha körülötte történnek a dolgok. Minden nap ugyanazzal a lelkesedéssel megy az atlétikapályára már évek óta. Mi sem bizonyítja jobban, mint a számtalan elismerés, a tanítványai által szerzett rengeteg kimagasló eredmény. Mégis mi hajtja őt előre? A sportolói, kollégái, akiktől nap mint nap a lendületet, motivációt és feltöltődést kapja.

- Anikó olyan mint egy testvér, de annál még kicsit több is, hiszen néha mintha én is tanítványa volnék. Hihetetlen energiáiból magam is töltekezhetek, mert általa engem is körülvesz egy végtelen szeretet. Csodálatos karizmája engem is felemelt, hálás vagyok neki azért, hogy én is a csapat tagja lehetek és általa szárnyalhat az én csoportom is. (Horváthné Németh Ilona)

Anikó néni nem csak vezetője, edzője az SVSE-nek, hanem ő a szíve és a lelke is, aki az egyesületből SVSE családot csinált. Mindenkit, kicsit, nagyot, szülőket ismer, számára a közösség ereje a legfontosabb, amit úgy hív, hogy a belső erőnk. Tom Cruise irigykedhet, mert Anikó néni számára a lehetetlen lehetőség és mindent megtesz a csapatáért, a családjáért. Ha bárki megkérdezi, hogy hol találja, akkor a stadionban, na de, ha mégsem, akkor biztosan unokázik. Nem unatkozik egy percig sem, számára a családja és az SVSE családja az első.

- Az unokák a legnagyobb szerelem, könnyen rá is veszik a bolondozásra. Lujzi már nagyokat kacag, mikor meglátja a mamát. Az igazi szuper nagyi, akire mindig lehet számítani, az energiából sohasem fogy ki. Csak tudnám, hogy csinálja? (Tóth-Farsang Evelin)

Még öt perc… Elkezdek pötyögni, majd a felugró képek szakítanak félbe és újra elmerülök a párnák rengetegében.

Egy kép, ezer pillanat szavak nélkül. Az irodában van egy fotóalbum, melyben a már leérettségizett tanítványainak fotói vannak. A legelső fényképet a legjobb barátnőjétől kapta.

- „A barátság az a kötelék, amely erősebbé teszi az embert.” Az ezredforduló előtt kezdődött. Egy olyan barátság, amely végig kísért fiatal felnőtt koromtól minden egyes pillanatban. Ahol a lelkem otthonra lelhetett, és a képzeletem szárnyalhatott. Nem voltak, és nincsenek tabuk. Csak őszinte pillanatok. Ez a mi örök barátságunk. (Kulics Beatrix)

Az SVSE ajtó melletti falon a dicsőségtábla mutatja, hogy mennyi sikert szerzett az egyesület az év során. Minden alkalommal, ahogy közeledünk a december felé, már egyre nehezebb kitenni a cikkeket, alig jut hely az elismerő szavaknak. Majd januárban ezek lekerülnek, de Anikó néni gondosan elteszi őket és helyet kapnak az újabb büszke pillanatok.

- Van egy verseny, amit nem szeretek megírni, de kizárólag pozitív értelemben, mert az ínhüvelygyulladás garantált. Akik figyelmesek, láthatják, hogy a falon lévő cikkek közül egy tűnik ki leginkább, mert a rengeteg eredménynek bizony hely kell a papíron. Anikó néni „szívügye” a Mezei Futó Magyar Bajnokság. A vándorkupát minden évben elvisszük, de csak mutatóba, mert sosem akarjuk elereszteni. (Nagy Cecilia)

Még öt perc… Folytatom az üzenetírást, aztán az üzenőfalán felugró, tanítványaitól kapott kedves köszöntések ismét megzavarnak az írásban.

Az évek során a kemény munka, töretlen lendület, szakmai elhivatottság és gyerekszeretet megmutatta, hogy a csapatból MI csoport lett, az atlétái bajnokokká, olimpikonokká váltak. De a legnagyobb futók is olykor ősz hajszálat varázsoltak Anikó néni hajába.

- Anikó mellett nőttem fel, lettem először magyar bajnok, először magyar válogatott és olimpikon. És Neki is köszönhetem, hogy most családapaként hogyan állok az élethez. Ezért nagyon hálás vagyok Neki! (Minczér Albert)

A kihívások mindig megtalálják és persze sohasem hátrál meg, miért is tenné? Az SVSE mellett az öttusa válogatott edzőcsapatát is erősíti és sem a hajnali kelés, sem a sok utazás nem jelent gondot, mert a hivatásszeretete a legerősebb. Nem véletlen, hogy a legutóbbi SVSE közgyűlésen Gulyás Michelle is szívesen részt vett és ő is kiemelte, hogy Anikó néni a mozgató rugója, a belső ereje a csapatnak. Michelle is már egy kicsit a miénk.

És mit ér a sport a vidám, felszabadult pillanatok nélkül? Egy jó edzőtábor Balatoncsicsón, csapatépítős esték, amit hogy is hívnak? Lelkizés. A közös játék, éjszakai portyázás, reggeli torna, vagy „csak Anikó néni meg ne tudja” edzések.

- Idestova 20 éve, hogy egy nagyon jó edzőtábort tölthettünk el Keszthelyen az egyetemi kollégiumban. Máig az egyik kedvenc emlékeim között tartom számon. Nagyon jó barátságok köttettek és persze a gyerekcsínyek sem maradhattak el, mint például amikor az erkélyről dobáltuk vízibombával a kollégiumba érkezőket. (Kállay Dániel)

Tanítványai később sem távolodtak el tőle. Mi sem mutatja jobban, mint, hogy kollégái is korábban sportolói voltak – „A volt edzőm. A kollégám. A támaszom”. Laci, Patrik, Ivett, Virág, Cili mind a keze alól kerültek ki és most már közösen haladnak a célok felé edzőként, kollégáiként.

- Anikó néni. Sokan viselik ezt a nevet, de Veszprémben, különösen az atlétika világában, szinte mindenkinek ugyanaz a személy jut róla eszébe. Az a különleges ember, aki ugyanolyan elhivatottsággal foglalkozik az óvodásokkal, mint az olimpikonokkal. Akit tíz év távlatából is bátran fel lehet hívni egy jó tanácsért, mindig ott van, ha segíteni kell. Aki maradandót alkotott Veszprém sportéletében. Aki emberek százainak mutatta/mutatja meg, mit jelent a sport, és hogyan képes megváltoztatni egy életet. Számomra pedig ennél is többet adott: egy hivatást, egy életcélt. Egy kollégát, egy főnököt és egy barátot. (Nagy Patrik)

Ezer gondolat és emlék cikázik még a fejemben, ahogy a nyár napsugarai cirógatják az arcomat. A társasházi ajtók nyitása, az ablak alatt elsuhanó autók moraja, a madarak csiripelése és az utolsó tanítási napokra igyekvő diákok vidám hangjai szűrődnek be a szobába.

Még öt perc, amit az ébresztőóra hangja tör meg végül.

- 6:30, üzenet elküldve!