Otthon, édes otthon

DéáJdbent, hanem az istenáldotta téli napsütést és enyhe időt kihasználva az udvaron bütykölget. Már nem fiatal, a nyugdíjaskorba tán ha pár éve lepett be, az öregség még nem lassította le mozdulatait, ereje, figyelme a régi. Ház körü-li szöszögésre, a szétszedem, összerakom, megjavítom korszakra a legideálisabb. Köszönés, kézfogás: olyan, amilyenre számítok, férfiasan szembenéző, erősen markoló, bütykös tenyér, egyenes jellemet, egyenes embert sejtető. Az első mondatommal - milyen jó fekvésű, napsütötte ház ez - azonnal beletrafálok a probléma sűrűjébe, pedig akkor még nem is sejtem, nagy baj van, a tét a ház. Sokan ismernek engem, nem akarnám a nyomorúságom kiteregetni, szeretném, ha nem írná le a nevem - kezdi a sajnos manapság már egyre szokványosabb történetet. Gyöngécske volt már a tető, ráfért egy kis felújítás, gondolták, összecsapják néhány tetőtéri szoba kialakításával. Kölcsönt vettek fel, nem túl sokat, 2,3 vagy 2,4 milliót. Akkor úgy tűnt, bírják majd a havi 32 ezer forint törlesztést. Sőt, még egy autót is vásároltak, hároméves, háromajtós kiskocsit, Suzukit, másfél millióért. Hitelre ezt is, természetesen. Az autóra a feleségnek volt szüksége, a munkahelyére való bejáráshoz. Ő jóval fiatalabb a férjénél, nála messze még a nyugdíjkorhatár. Alighogy elkezdték a törlesztést, megszűnt a feleség munkahelye, csak az egyik hitelt, a kocsiét, az alacsonyabb részletűt tudták fizetni. A nagyobbat, amit az OTP-nek kellett törleszteni, egyszerűen nem adták fel, és csak vártak és reméltek. Nem csodát, csak azt, hogy majd változik a helyzetük. És változott is. De ehhez majd egy évre volt szükség, addigra lett új munkahelye a feleségnek. De ez már késő volt. Jöttek közben rendszeresen a felszólítások, hogy elmaradás van, fizetni kell, mígnem egyszer csak érkezett egy másik. Ennek már más volt a feladója is, az OTP Faktoring Követeléskezelő Rt. Nyugat-Magyarországi Területi Igazgatóságának behajtóirodája. Felszólítás volt, az állt benne, tíz napon belül egyenlítsék ki a tartozásukat, melynek kamatokkal növelt összege 3389071 forint. Potom egymillióval kért többet a bank, mint amennyit ők egy évvel ezelőtt felvettek. Volt benne még egy mondat, melyet a hivatali levelektől teljesen szokatlan módon, kissé bonyolultan ugyan, de tisztán, világosan és érthetően fogalmaztak meg. Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben a tartozását nem rendezi, a követelést jogi úton - a fedezetre továbbá jövedelmére egyéb ingó-ingatlan vagyonára kiterjedő végrehajtási vagy egyéb eljárás keretében - érvényesítjük. Magyarul: ha tíz napon belül nem fizetik ki a majdnem 3,5 milliót, oda a ház. Annak, aki havi 32 ezret nem tudott fizetni, természetesen nem volt 3,5 milliója sem. De megoldást mégis kellett keresni, annál is inkább, mert a ház a fél évig még kiskorú lányuk nevén volt. (Spórol a szegény ember az utódjának: miért kelljen annak a szegény gyereknek majd egy vagyont fizetni, ha ő elmegy, legyen inkább mindjárt a gyerek nevén az a ház.) Ám ezúttal ez igen szerencsétlen ötletnek bizonyult. A megoldás egy újabb kölcsön formájában jelentkezett, 19 ezer eurót kértek, amely kiváltotta volna mindkét hitelt. Adta is volna a másik pénzintézet, de szükség volt az illetékes gyámhatóság hozzájárulására is, mivel a fedezetként szolgáló ingatlan kiskorú nevén volt. De a balatonfűzfői gyámhivatal nem adta meg a hozzájárulást, az apa szerint azért, mert a hitelből a Suzuki árát is ki akarták fizetni, ami közvetlenül nem szolgálja a kiskorú érdekeit, másrészt mert a felvenni kívánt összeg meghaladná az ingatlan becsült vételárának felét, ami szintén nem egyeztethető össze a kiskorú érdekeivel. A gyors fellebbezés után a köz-igazgatási hivatal egyetértett az elsőfokú hatóság döntésével, viszont ezúttal már fellebbezésnek nem volt helye. Az árverezés bármikor bekövetkezhetett, noha csak egy fél év választotta el a családot a megoldástól, mert a gyermek nagykorúvá válása után a gyámhatóság engedélyére már nem lesz szükség. Az apa kérdését, miszerint az vajon szolgálja-e a kiskorú érdekét, ha elárverezik a feje felül a házát?, élőben továbbítottam a fűzfői gyámhatóság hivatalveze- tőjének, Strenner Beátának, az első fokú határozat aláírójának. Ő tömören csak annyit közölt, hogy konkrét ügyről semmit, kiskorút érintő ügyről meg végképpen semmit sem nyilatkozhat. Ezt viszont elmondta többször is. (Gondolom, mert ő - és hivatala - a kiskorú érdekeit védi.)A második kör az OTP lett volna. Kérdéseimet közvetlenül a székesfehérvári regionális igazgatóság lakossági hi-telügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettesének tettem fel, mert a család - számomra érthetetlen módon - velük állt kapcsolatban. Némi levelezgetés után a veszprémi fiók igazgatója lépett be közvetítőként az ügybe, megtudtam tőle, hogy konkrét ügyben az OTP sem nyilatkozik, fogalmazzam meg általánosan a kérdéseimet. Megtettem ezt is, ezek után a kérdések így hangzottak: Az OTP-nél milyen előzmények után kerül át egy hi-teltartozás követeléskezelő céghez? Tárgyalnak-e személyesen az ügyféllel, vizsgálják-e az életkörülményeit, meggyőződnek-e arról, hogy semmilyen körülmények között sem tud fizetni? Szociális szempontokat - például azt, hogy fiatalkorú maradhat fedél, otthon nélkül - mérle- gel-e az OTP?Majd egy másik kérdéscsoport: Van-e arra adminisztratív lehetőség, hogy a követeléskezelő cégnek átadott ügy ismét visszakerüljön az OTP-hez? Ha például időközben újra fizetőképessé válik egy ügyfél, például álláshoz jut? (Hiszen természetes, hogy több millió forintot egy ösz-szegben nem tud kifizetni, de a havi részletet viszont már képes lenne törleszteni.) Válasz végül is a veszprémi fiók igazgatójától, Ács Lajostól érkezett: Az OTP Bank Nyrt. a felmondott hite-leket egy követeléskezelő cégnek engedményezéssel értékesíti. A tartozások felmondását felszólító levelek kiküldése előzi meg. Abban az esetben, ha az ügyfeleknél fizetési nehézség lép fel, akkor kérelmük alapján lehetőségük van halasztásra vagy prolongációra. A felszólító levelekkel párhuzamosan bizonyos hiteltípusok vonatkozásában telefonon is megkeressük ügyfeleinket hátralékuk rendezésével kapcsolatban.Az eladott követelések tekintetében az ügyfélnek lehetősége van részletfizetési kérelemmel a követelés új jogo-sultjához fordulni. Megegyezés esetén nem folytatódik a behajtási eljárás.Az általánosságok után térjünk vissza a konkrét ügyre. Ahol - noha a tartozást a család továbbra sem tudta kifizetni - nem árverezték (még) el a házat. Viszont megoldás körvonalazódik. Most, hogy már tudják, a Suzuki az oka annak, hogy a gyámhatóság nem járul hozzá a hitel felvételéhez, eladják a kocsit, a vételárból visszafizetik az erre felvett hitelt. Új, kisebb összegű hitelkérelmet nyújtanak be, ehhez ismét kérik a gyámhatóság hozzájárulását. Amit remélhetőleg már meg is kapnak. A történet tehát jó eséllyel happy enddel zárul. Ha nem így, akkor úgy, hogy a kiskorú gyermek nagykorúvá válik. Ehhez végül is már csak pár hónap kell. A másik variáció az, hogy időközben mégis árvereznek. A pénzintézet ekkor is jól jár, hiszen visszakapja a pénzét. A család viszont az autója mellett az otthonát is elveszítheti. Köztük a kiskorú is, de az ő érdekeit addigra már senki nem védi, hiszen nagykorúvá válik. És nagykorút már bármikor szabad hajléktalanná tenni.Mérlegeli-e az OTP azt,hogy fiatalkorú maradhatfedél, otthon nélkül?