Hétvége

2010.11.05. 16:46

Nem vezet jóra, ha hazaviszik a problémáikat

Érkezésemkor az attyapusztai otthon társalgójában találom, éppen az idősek Ki mit tud?-jára készül csoportjával, amit novemberben a pápai kórházban tartanak. Olvasópróba zajlik, és bár a csoport még nem teljes, a műsorszám készen áll monológgal, verssel, közös énekkel.

Nagy Imre

Évek óta részt vesznek különböző megmérettetéseken, és mindig az élbolyban végeznek. A Délibáb amatőr színjátszó csoport tagjai lelkesek, vezetőjük, Ferencziné Sebestyén Piroska pedig maximalista e téren is.

- A fenntartónk, a megyei önkormányzat levélben értesített a kitüntetésről, ami nagy meglepetést jelentett számomra. Az átadás ünnepélyes keretek között a veszprémi megyeházán történt, az október 23-ai ünnepségen. Itt az országgyűlési képviselők mellett a családtagjaink is részt vettek. A Szociális Munkáért-díjat kaptam meg, egy plakettet és a vele járó emléklapot  mondja Piroska, megszakítva néhány percre a színjátszók próbáját.

Ferencziné Sebestyén Piroska 1998 szeptembere óta dolgozik az attyapusztai idősek otthonában. Kezdetben ápoló-gondozónőként, majd egy esztendő múlva már részlegvezetőként. 2000. január elsejétől a törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy mentálhigiénés csoportokat hozzanak létre a szociális intézményekben, és az igazgatónő felajánlotta neki, hogy tagja lehet az ottani csoportnak. Azóta aktívan tevékenykedik ezen a területen.

- Nap mint nap szembekerülök az öregedés állapotával, az ebből kialakuló problémákkal. Amikor hozzánk kerülnek az idős emberek, kiszakítva a mindennapi megszokott környezetükből, ezek a problémák felerősödnek. Fizikailag, szellemileg lassulnak, magányosak, különféle betegségekkel küzdenek, és nekünk kell ezeken segítenünk, színesíteni a napjaikat, oldani a magányukat, és tartalmas, hasznos programokat biztosítani. Minél tovább fenn tudják tartani a fizikai, szellemi aktivitásukat, képességeiket, annál tovább megmarad az autonómiájuk, és később válnak kiszolgáltatottá a környezetüknek. A foglalkoztatás akkor hatékony, ha ezek a programok tervezettek, rendszeresek, érdekesek - mesél munkájáról a kitüntetett.

Hogy miként viszonyul mindehhez a családja? Két nagy fia van, a nagyobbik már dolgozik, a kisebbik pedig még középiskolás.
 -Aki a mi szakmánkat műveli, tudja, hogy a munkaidő lejártával, otthon is állandóan jár az agya, keresve az új ötleteket, lehetőségeket, azt, hogy mit tudunk a munkánk során megvalósítani. Nem lehet a nyolc óra után ezt szögre akasztani, mint egy kabátot. Mégis, a problémákat intézményi keretek között kell megoldani, mert ha hazavisszük a gondokat, az nem vezet jóra a családban. Hosszú évek telnek el, mire az ember ezt megtanulja kezelni. Az enyémek teljesen elfogadják, és ma már aktív részesei a problémamegoldásnak.


Piroska szerint a mentálhigiénés gondozást nem lehet az iskolapadban megtanulni. Alapvető az ember egyéniségéből áradó szeretet, türelem, tapintat, természetes készség és hivatástudat  mondja, majd tovább folytatja a próbát. A csoport tagjai napi rendszerességgel jönnek össze, és bízhatunk abban, hogy az idei megmérettetésen is szép sikert érnek el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!