Erzsébet emlékét kutatja

Gabi azt mondja, Nyirádon azért állítottak szobrot a királyné emlékére 1899-ben, mert személye élt a nép emlékezetében. Kitalálták, hogy egyszer itt járt, útja során megpihent, mert meg akarták magyarázni, hogy a szobor miképp került oda. Azonban a mai kutatások szerint Erzsébet még csak a megyében sem járt sosem. A szobor állításának századik évfordulóját követően 2000-ben a helyi iskola felvette a népszerű királyné nevét, és a helyi kultúros, Vrábel Miklósné kezdeményezésére azóta évente rendeznek ünnepséget a névadó tiszteletére. A programhoz kötődő olvasópályázat elválaszthatatlan Erzsébet személyétől. Arra minden évben több mint száz pályamű, fogalmazás és rajz érkezik közelről és távolról. Gabi munkatársaival heteken át javítja az írásokat. Most ugyan kis szünetet tart, hiszen tavaly megszületett harmadik gyermeke, azonban otthon nem állt le a kutatással.

- Először tízévesen, a tapolcai honismereti táborban, a vezető, Reindl Erzsi néni mellett ismerkedtem Erzsébettel. A táborban való részvételhez pályázni kellett, én róla írtam. Aztán elkezdtem komolyabban foglalkozni a témával, a helytörténet indított el - emlékezik Gabi.

A széles szakirodalmat olvasva rájött, hogy a királynőnek érdekes szerepe volt a magyar történelemben például a kiegyezésnél. Aztán kilenc éve könyvet írt Magyarország Erzsébet szobra Nyirádon címmel. Attól kezdve könyveket, írásokat, dokumentumokat gyűjtött, ma több mint hatvan, Erzsébettel kapcsolatos kötete van. Egy ideig az Összefogás Nyirádért Egyesület honlapján publikált, ott látva az írását, megkereste még egy francia hölgy is.

- Érdekelte a királyné személye, kérdezte, hogy hol van még Erzsébet-szobor Magyarországon. Ez indított el, hogy keressem az emlékhelyeket. Nem akartam felületes választ adni. Csakhogy olyan sok anyagot találtam, hogy azokat érdemesnek éreztem egy külön honlapon bemutatni. Egy éve történt, de most azt mondom, hogy a kutatás elején vagyok még. Ugyanis hiába van már több mint 1600 fotó és rengeteg anyag, sok mindennek eddig nem tudtam utánajárni. A szobrok töredékét láttam csak, szeretnék eljutni legalább azokra a helyekre, ahol a munkám is szerepet játszott egy adott szobor népszerűsítésében - mondja Gabi.

Történészekkel, építészekkel, restaurátorokkal épít ki kapcsolatot, eredeti képeslapok után kutat. Legutóbb Kadar község egyik kiállítási katalógusában talált valamit, ami egy kaposvári szoborig vezetett. Olyan az egész, mint egy kirakós játék. Ma már tudja azonban, hogy az Erzsébet-szobrokat nagyrészt Zala György és Stróbl Alajos szobrászok készítették. Hatvannégy szobrot, emlékhelyet talált eddig hazánkban és határainkon kívül, leginkább az elcsatolt területeken. Azt mondja, ahol erősebb volt a szobordöntögetés, mint nálunk, ott nem egy királyi család tagjának a szobrát döntötték le, hanem egy magyar asszonyét. Amikor visszaállítják azokat, nem írják alá, hogy Erzsébet királyné, csak azt, hogy Sissi, ráadásul két s-sel. Pedig a királyné mindig szimplán használta. Gabi valószínűnek tartja, hogy sokkal több szobor, emlékhely nincs, mint amire eddig rátalált, de úgy egytucatnyiról eddig még csak írásos utalása van.

Kétségtelen, Gabit a lokálpatriotizmus hajtja, kötődik szülőfalujához, Nyirádhoz. Meggyőződése, hogy nem azt kell nézni, hogy Erzsébet hogyan gondolkodott a magyarokról, hanem fordítva. Nem találunk még egy olyan Habsburg uralkodót, aki köré ilyen mítosz szövődött.

- A mai filmek kapcsán a Sisi-mítosz ugyan más színeket öltött, nekem nem ez a fontos. Aki igazán megismeri a királynő személyét, az rájön, hogy a hollywoodi film nem a valóságot tükrözi. Nagyon mai nő volt. A tizenkilencedik században egy huszadik századi. Hiszen egyénisége megelőzte a korát - mondja Gabi, aki sok ismerőst, barátot szerzett a kutatás során. Az eredmények pedig inspirálták, miközben úgy érezte, hogy szüksége van egy értelmes elfoglaltságra. Olyanra, amely hasznos is. Úgy tűnik, megtalálta.