Megelevenedő múlt a Badacsony lábánál

Az elmúlt év sikeres próbakutatása lehetővé tette a további, részletes feltárás megindítását. A régészek most is dolgoznak a helyszínen. A lelőhelyen a feltárást vezető fiatal régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa, Eke István fogad.

- Először nézzük meg a felszín alól kiemelt és leltárba vett emlékeket, mondja, és a feltárási terület szélén lévő konténerházikóhoz tessékel. - Már régóta, pontosan 1895 óta tudjuk, hogy itt római kori emlékek, falmaradványok vannak, hiszen az épületek bizonyos részei, darabjai korábbi munkálatok során előkerültek. Először egy árokásás, majd három évtizeddel később útépítés hozott felszínre értékes leleteket. A terület aztán állami kézbe került, a szóban forgó mintegy hat hektáros parcellán kísérleti jellegű szőlőművelés folyt. A szőlő kiirtása után a területet értékesítették, majd az új tulajdonos turisztikai fejlesztési tervei kapcsán indult meg a régészeti kutatás - mondta Eke István.
 
Közben aztán a kis dobozokból előbukkannak a mostani munkálatok kézzel fogható bizonyítékai. Kis agyagkancsó, teljesen ép, oldalán finom, kézzel alakított rajzolatok. A vörösesbarna alapon fehér díszítésű edényt, amelynek bemélyített mintáit mésszel töltötték ki, egy bronzkorban élt ember fogta valaha, és ivott belőle, úgy négyezer éve. Bronzkori cserépdarabok, kis kupica-szerű pohárka, továbbá római ékszerek, bronzpénz II. Constantinus császár arcképével, a másik oldalon két katona alakjával. Megelevenedik a történelem az ember kezében, furcsa érzés belegondolni, hogy valaha ezzel a pénzzel fizettek Pannóniában.

 
A feltárás vezetője aztán végigkísér az ásatás területén. Amíg egyik helyszínről a másikra bandukolunk a Badacsony lábánál, megtudom, hogy két római kori épület maradványait is feltárták.  Ezek a negyedik század közepén épültek, és nem voltak túl hosszú életűek. Maximum két generációt szolgáltak ki. Az akkori nagy népmozgások idején nem mondható szokatlannak, hogy elköltöztek innen a megtalált épületek lakói. Az alapokon mintegy 30-40 centiméter magasságig maradtak meg a falak - mondta Eke István. Aztán egy következő objektumnál, immár magyar, Árpád-kori hagyatékhoz érünk. Bazaltkővel kirakott kemence, a 12-13. századból. Ez jóformán őskori technológia, amit még a 18. században is használtak. A kövön izzó parazsat tolták el a kör alakú kemence két oldalára és középre tették a nyers ételt, például a búzalepényt. Ez ott hamar megsült és biztosította a család számára a friss, meleg ételt. Tűzveszélyessége miatt jellemzően a lakóépületektől kellően távol alakították ki a sütésre használt helyeket. A területen látható még kút, illetve több falrészlet is, az élet és történelem itteni jellemző lenyomataként.
 
A terület tulajdonosa a feltárás eredményét szeretné majd a nagyközönség számára is elérhetővé, megtekinthetővé tenni, az ide tervezett idegenforgalmi beruházás egyik markáns jellegzetességeként. Mert Badacsony római kori öröksége, nemcsak a szőlő és a bor, hanem azok a tárgyak és épületek is, amelyek a feltárás során most előkerültek.