Mindenütt behálózva - Veszprémben járt a leghíresebb magyar kutató

- A világ, amely körülvesz minket, számtalan hálózatból tevődik össze. A génjeink a sejtjeinkben hálózatba szerveződnek, de az ember maga is egy társadalmi, szakmai hálózat része, és létre is hoz különböző hálózatokat, mint a világháló vagy épp a közlekedési hálózat. Az alapvető kérdés, mely szervező erők alakítják ki ezeket a rendszereket, és mi az oka, hogy ezek teljesen hasonló módon épülnek fel - állítja az erdélyi származású professzor. - E bonyolult rendszerek megértéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a belső architektúrákat. Melyek a hálók közös tulajdonságai, miért közösek és ez milyen következményekkel jár - erre a három kérdésre igyekszünk megtalálni a válaszokat.
 
- Minden hálózatban megjelennek hubok, vagyis olyan csomópontok, melyeknek rendkívül sok kapcsolatuk van a háló többi tagjával. Például egy személy, akinek nagyon sok ismerőse van, míg az átlagembernek csak néhány, vagy a világhálón ott van a Google vagy a Yahoo, ehhez mindenki kapcsolódik, míg az én vagy az ön oldala egyformán népszerűtlen - jegyzi meg humorosan a fiatal kutató, majd hozzáteszi, nagyon sokat kutatták, hogy miért és hogyan jönnek létre ezek a csomópontok, és arra jutottak, hogy egy pontos matematikai törvényszerűség határozza meg őket.

- A kisvilág-jelenség az a másik eredmény, melyről a legtöbb ember már hallott is: egy hálózatban, legyen az akár az egész emberiség, kiválasztunk két véletlenszerű személyt, és kiderül, hogy mindössze három, négy, öt - a mítosz szerint hat - ismerős távolságra vannak. Ezzel a módszerrel kutatták fel anno Szaddám Huszeint: hálózatelméleti stratégiával kimutatták, hogy melyik az a két egyáltalán nem is jelentős személy - a nyertes a volt sofőrje volt-, akik biztosan tudják, hol rejtőzik. Négy hónap alatt elkapták a sofőrt, négy órával később megvolt Huszein. A gyógyszergyártás a másik terület, amely erősen érdeklődik a téma iránt, ők azokat az orvosokat keresik, akiket ha meggyőznek egy új termékről, automatikusan elterjesztik az egész országban. Az amerikai kormány tízéves programot indított az emlősök agyának feltérképezésére, míg az interneten például a Facebook vagy az Iwiw marketingcélokra használja nagy erőkkel az elméletet - mondta Barabási Albert-László, aki azt is elárulta, a hálózatelmélet külföldön is nagyobbrészt magyar tudományként van elismerve, hiszen Erdős Pál és Rényi Albert munkásságán alapszik. Bár azt kevesen tudják, hogy az első publikáció a hálózatokról Karinthyhoz fűződik.